Már a létszámból is egyértelmű, hogy politikai, és nem biztonsági döntésről van szó. A kérdés csak az, hogy kinek szól? Washington Törökországnak üzen, hogy kész közvetítőként nyomást helyezni a törökök által terroristaként számon tartott szíriai kurdokra egy biztonsági zóna felállítása érdekében? Vagy az Iszlám Állam elleni harcban fontos szövetségesnek bizonyuló kurdok biztonságát igyekszik garantálni, egy esetleges török offenzívával szemben, esetleg mind a kettő?
Donald Trump még múlt év decemberében jelentette be mindenkit meglepve, hogy azonnal kivon minden amerikai csapatot Szíriából, mert a céljukat elérték, az Iszlám Államot legyőzték. Később már finomított álláspontján, bár tartotta magát a kivonuláshoz, határidőt nem szabott. A folyamatról azóta is keveset tudni, állítólag a felszerelések egy részét már elkezdték elszállítani, ám a nagyjából kétezer fős kontingens még a helyén van, a tervek szerint április végéig távozhatnak.
Közben vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseitől várja, hogy pótolják Szíriában. Patrick Shanahan amerikai védelmi miniszter a múlt heti müncheni biztonsági konferencián legalábbis arra szólította fel szövetségeseit, hogy fokozzák az Iszlám Állam elleni küzdelmet, az amerikai távozás után is. A The Washington Post értesülései alapján Európában azonban erre nincs túl nagy étvágy, bár a csütörtökön a Pentagonba látogató Didier Reynder belga védelmi miniszter már cáfolta, hogy visszautasították volna az amerikai kérést, szerinte az egyeztetések csak most kezdődtek. Azt biztosan lehet tudni, hogy francia és brit csapatok állomásoznak Szíriában, de csak nagyon kis létszámban.
