Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást.
A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian.
A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.
Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.
Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.
