Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2019-es összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 266 milliárd 39 millió 233 ezer forintban, kiadásait 380 milliárd 58 millió 282 ezer forintban állapítja meg.
Az így keletkező 114 milliárd 19 millió 49 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 25 milliárd 372 millió 92 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 66 milliárd 718 millió 391 ezer forintból, valamint belföldi értékpapírok 27 milliárd 987 millió 314 ezer forintos bevételeiből finanszírozzák. Ugyanakkor külföldi adósság tőketörlesztésére 6 milliárd 58 millió 753 ezer forintot fordít a fővárosi önkormányzat.
A közgyűlés húsz igen szavazattal, kilenc nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az idei büdzsét.
Kedden a Világgazdaság arról írt: a 2017 óta tartó béremelkedéssel lépést kell tartaniuk az önkormányzati cégeknek is a munkaerő magtartása érdekében, ami növeli a működési kiadásokat. Jelentős többletkiadással jár a 3-as metró pótlása is, és a korábbi 5-ről 10 milliárd forintra nő a főváros által fizetendő szolidaritási adó. A kiadásokat részben ellensúlyozza az iparűzési adó 15,7 milliárd forintos többlete, ám még ez is kevés a működési bevételek és kiadások kiegyensúlyozásához – ezért van szükség 25 milliárd forintnyi pénzmaradvány felhasználására. Mivel ma már a működési egyenleg sem pozitív, nem meglepő módon a fejlesztések egy részéhez a költségvetési és uniós forrásokon túl szükség van hitelfelvételre.
A legnagyobb felújítási tétel az M3-as metró renoválása. Bár az állami költségvetés 217,5 milliárd forintos támogatást nyújt, ez az egyik legnagyobb költségvetési kockázat, mivel a költségek további emelkedésére nincs már fedezete Budapestnek. A közösségi közlekedésben a kedvezményes árú utazások után kapott állami támogatás sem fedezi a tényleges költségeket, mivel a főváros lakossága elöregszik, és a finanszírozási olló egyre tágabbra nyílik – írta a gazdasági napilap.
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jön létre
A közgyűlés szerdán arról is döntött, hogy a főpolgármester és a budapesti rendőrfőkapitány vezetésével Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot hoznak létre. A Tarlós István főpolgármester jegyezte előterjesztést a testület 23 igen szavazattal, egy nem ellenében, öt tartózkodás mellett fogadta el. Az egyeztető fórum elnöke a főpolgármester, társelnöke a budapesti rendőrfőkapitány lesz. Tarlós István azt mondta, a probléma megoldását magasabb szintre emelik, mert eddig csak tüneti kezelés volt.
Kisebb légszennyezettségnél is tájékoztatják a budapestieket
Az is eldőlt, hogy a fővárosi önkormányzat a jövőben már akkor is tájékoztatja a budapestieket a levegő minőségének romlásáról, ha a fővárosi légszennyezettség szintje az egyes légszennyező anyagok esetében meghaladná az egészségügyi határértéket, de még nem érné el a szmogriadó tájékoztatási fokozatához jogszabályilag rögzített értéket. A képviselők egyhangúlag, 29 igen szavazattal támogatták a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést.
A döntés értelmében ha az országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint a budapesti légszennyezettségi helyzetről indokolt a Budapesten tartózkodókat tájékoztatni, a megelőzéshez való hozzájárulás érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Központ által elkészített rövid távú értékelést – átmeneti intézkedésként, a fővárosi önkormányzat önként vállalt közcélú tájékoztatási feladatának részeként – a főpolgármester változatlan tartalommal, sajtóközlemény formájában közzéteszi.
A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi, január 23-i ülésén tárgyalta a Párbeszédes V. Naszályi Márta azon javaslatát, amely azt célozta, hogy a szmorgiadó rendeletben vezessék be a megelőzési fokozatot. Tarlós István főpolgármester akkor azt javasolta, hogy a Főpolgármesteri Hivatal vizsgálja meg, milyen módon valósítható meg a mihamarabbi megfelelő tájékoztatás azokban az esetekben is, amikor a budapesti légszennyezettség szintje az egyes légszennyező anyagok egészségügyi határértéke és a szmogriadó tájékoztatási fokozatához rendelt értéke között alakul. V. Naszály Márta akkor elfogadta a főpolgármester javaslatát, így ennek alapján hozta meg szerdai döntését a közgyűlés.
Karácsony Gergely XIV. kerületi polgármester, a baloldali pártok közös főpolgármester-jelöltje megalázónak nevezte Budapest ez évi költségvetési javaslatát. Szerinte a büdzsé azt mutatja, hogy a főváros még saját működését sem képes finanszírozni.
A Párbeszéd társelnöke a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatón megalázónak nevezte, hogy a városvezetés csak mintegy 67 milliárd forintos hitelfelvétellel tudja „betömni a büdzsében tátongó lyukat”, továbbá azt is, hogy több beruházás úgy valósul meg Budapesten, hogy azokat az itt élők nem szeretnék. Kiemelte: miközben pénzbőség van a „miniszterelnök hobbijaira és elhibázott projektjeire”, addig a főváros semmilyen fejlesztést nem tud megvalósítani saját forrásaiból.
Karácsony Gergely azt is megalázónak tartja, hogy több fontSzéll Kálmán szobros közszolgáltatás, így például a közösségi közlekedés, a köztisztaság és parkgondozás színvonala is romolhat a csökkenő források miatt. Azt is megalázónak nevezte, hogy – mint mondta – a legtöbbet adózó budapestiek alig kapnak bármit is vissza befizetéseikből. Világosan látszik tehát, a budapestieknek nem érdeke, hogy kormánypárti főpolgármesterük legyen – jelentette ki Karácsony Gergely. Hozzátette: itt az ideje, hogy a „Fidesz helytartójának” helyén egy valódi főpolgármester ki tudja harcolni azokat a forrásokat, amelyekkel a város újra élhetővé válhat.
Az MSZP szerint az idei költségvetés elfogadásával folytatódik Budapest lejtmenete. Horváth Csaba, az ellenzéki párt budapesti képviselője sajtótájékoztatón kifejtette: a múlt évi 131 milliárdos után idén 114 milliárdos hiánnyal és 67 milliárd forintos hitelfelvétellel, továbbá „több tízmilliárd forintos vagyonfeléléssel” számol a városvezetés.
Az MSZP politikusa szerint ebből is jól látszik, hogy a budapestiek nem számíthatnak a város sorsának jobbra fordulására a főpolgármester és a miniszterelnök közötti megállapodást követően.
Horváth Csaba szerint Budapest közterületei koszosabbak, közparkjai pedig rendezetlenebbek lesznek, mivel a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) és a Főpark költségvetése is fél-félmilliárd forinttal csökken. Emellett a BKV dolgozóinak jogos, kétszámjegyű bérfejlesztésének fedezete sem szerepel a büdzsében – jelentette ki.
Az LMP úgy véli, a főváros idei költségvetési javaslatában szereplő hiány azt mutatja, hogy Tarlós István főpolgármester – saját állításával ellentétben – nem jó menedzsere Budapestnek. Gál József, az ellenzéki párt budapesti képviselője kiemelte: a város évente 25 milliárd forinttal adósodik el, idei hiánya pedig már bevételei 67 százalékát teszi ki.
Az LMP-s politikus a fővárosban megvalósuló beruházások folyamatos drágulását is kifogásolta. A 3-as metró felújításának költségvetése 120 milliárd forintról 220 milliárd forintra, a Pannon Park büdzséje 20 milliárd forintról 56 milliárd forintra emelkedett – sorolta. Hozzátette, hogy pártja módosító javaslatot nyújtott be, amelyben a 300 millió forintos főpolgármesteri céltartalék 90 százalékát a budapesti lakhatási problémák feltérképezésére és egy megoldási stratégia kidolgozására csoportosítanák át.
A Jobbik szerint a fővárosiaknak idén sem lehet sok örömük a budapesti költségvetésben, mivel a város „feléli, amije van”. Tokody Marcell, a párt budapesti képviselője kifejtette, hogy a város idei 114 milliárd forintos hiányának egy részét a korábbi évek maradványaiból, befektetések értékesítéséből, több mint felét pedig 67 milliárd forintos hitelfelvételből fedezi. A Jobbik politikusa szerint ez azt jelenti, hogy Tarlós Istvánnak „nem sikerült kikormányoznia Budapest hajóját a viharzónából”, sőt azt egyenesen a „narancssárga kalózok karmai közé” irányította.
Kiemelte, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával Budapest kizárólag olyan fejlesztéseket valósíthat meg, amelyekbe a kormány is beleegyezik. Ezzel megszűnt a főváros pénzügyi autonómiája, Budapest kiszolgáltatottá vált a kabinettel szemben – tette hozzá Tokody Marcell.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Budapest idei költségvetése azt mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „továbbra is lélegeztetőgépen tartja a fővárost, és kénye-kedve szerint vagy elzárja az oxigéncsapot vagy megnyitja”. Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője azt mondta, a költségvetésből kiderül, hogy a város képtelenné vált önálló fejlesztések megvalósítására, a beruházásoknál kizárólag állami forrásokra számíthat. Kiemelte: a 66 milliárd forintos hitelfelvétellel megdőlt a főpolgármester azon korábbi állítása, amely szerint Budapestnek nincs adóssága. A DK-s politikus a költségvetésből hiányolta azt a 2 milliárd forintot, amely szerinte lehetővé tenné a BKV dolgozóinak kétszámjegyű béremelését.
Németh Angéla (DK), a XV. kerület polgármestere ismételten a városrészében található Zsókavár és Erdőkerülő utcák felújítását sürgette.
