Az év végén lejár az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Austria) vezetőjének a megbízatása. A bécsi kancellári hivatalban már jelezték, nem hosszabbítják meg tisztségében Konrad Pesendorfert. Az ötven esztendős közgazdász, aki filozófiai, jazzgitár-szakokat követően kötött ki a gazdasági tanulmányok mellett, s fejezte is be az egyetemet, 2010 óta állt a hivatal élén.
Pesendorfer, az előző, szociáldemokrata kormányokkal kiválóan együttműködött volt, dolgozott az Európai Központi Bankban. Aztán előbb az akkori kancellár, Werner Faymann tanácsadója volt, majd ő is nevezte ki a hivatal élére. Hogy az idén mennie kell, azon igazából nem csodálkozik senki, Ausztriában is az a szokás, hogy kormányváltás után az állami hivatalok éléről leváltják az előző rendszer embereit, s a saját, megbízható kádereiket ültetik a helyükre.
Ezúttal azonban többről van szó, a 2017. decemberében felesküdött néppárti-szabadságpárti kormánnyal szemben Pesendorfer megváltoztatta a Statistik Austria feladatkörét. Egészen pontosan, kibővítette. Nem csupán az előírt adatokat állíttatta elő 800 munkatársával, hanem a politika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi igazságosság területén további számításokat is végeztetett, s ezeket az általa 5 fősről 8-ra duzzasztott sajtóosztály segítségével a széles nyilvánosság elé is tárta.
Az osztrák statisztikai hivatal egyébként nem állt meg adatok közlésénél, hanem munkatársai a nyilvános vitákhoz is egyre másra hozzászóltak, nívós elemzéseket tettek közzé. Ezért határozott úgy a statisztika fölött mindig is felügyeletet gyakorló minisztertanácsi testület, hogy megerősíti az ellenőrzést a hivatal felett, a publikálásért felelős részlegben dolgozók számát két főre csökkenti, a külső kommunikációt a kormány munkatársai átveszik. Azt is előírja, hogy a statisztikusok kizárólag a szorosan vett gazdasági számításokkal foglalkozhatnak.
Erre reagálva lendült váratlan támadásba a hivatal vezetője. Nyílt levelet írt az osztrák kancellárnak, kezdeményezve, hogy a Statistik Austriát, miként a számvevőszék esetében érvényes, helyezzék át a parlament ellenőrzése alá, (ahogyan ez Olaszországban történik), hagyja az jóvá a statisztikai programalkotást, s a hivatal vezetőjének kinevezését is a képviselőház végezze. Felvetette továbbá, hogy jöjjön létre egy új tanácsadó részleg, amely a képviselők rendelkezésére állna. Pesendorfer javaslata mellé állt a parlament mindhárom ellenzéki pártja, a kormány viszont úgy hárított, hogy a Statisztikai Hivatal függetlenségét senki nem akarja veszélyeztetni.
A hosszú évekre visszavezethető vezetőcsere gyakorlatát a közvélemény nagyjából elfogadta, azt viszont a demokrácia elengedhetetlen részének tekinti, hogy a legfőbb vezetők alatti részlegek megőrizhessék önállóságukat. Az osztrák jegybank élén is idén lesz vezetőváltás, ott is teljes személycserére készülnek.
