Parlamenti- és elnökválasztást rendeznek Nigériában. Változásokat azonban nem lesz könnyű elérni.
Nigéria az örök remény országa. Legalábbis abból a szempontból, hogy az emberek mindig remélik: az értékes nyersanyagkincset végre sikerül úgy kiaknázni, hogy a lakosság túlnyomó többsége a saját bőrén is érezze a változásokat. Angolában például az olajnak köszönhetően sokkal jobban él a városi lakosság, mint húsz éve.
Nigériában, Afrika legnépesebb államában azonban tombol a korrupció, egyes régiókban mindennaposak az erőszakos cselekmények, s a helyiek jelentős része szegénységben él. Sokaknak hajlékuk sincs, a szabad ég alatt kell aludniuk. S ez távolról sem ritka jelenség, előfordul, hogy egész családok kényszerülnek ilyen helyzetbe. Azt sem tudják, honnan tudnak ivóvízre, élelmiszerre szert tenni, képtelenek kitörni a mindennapok sivárságából. Különösen drámai a helyzet abban a régióban, ahol a Boko Haram terrorszervezet tombol. 37 ezren menekültek át a szomszédos Kamerunba a harcok elől.
Ilyen áldatlan állapotokkal kell szembenéznie az ország következő elnökének, akit szombaton választanak meg Nigériában. Összesen 84 millióan járulhatnak az urnákhoz. Az elnök személye mellett a következő törvényhozás összetételéről is döntenek. Alakuljon bárhogyan is a voksolás, azok, akik elmenekültek az országból, nem kívánnak visszatérni. Még ma is élénken emlékeznek a borzalom képeire, a Boko Haram terrorjára, az utcán heverő holttestekre, a félelem és terror légkörére. A terrorszervezet 2009 óta mintegy 35 ezer embert mészárolt le. Nigériát az afrikai népek családja nagy testvérének nevezik. Elvben kiváló adottságokkal rendelkezik, gazdag nyersanyagban, de a majdnem 200 milliós lakosság ebből nem sokat tapasztal. A nehézségeket tetézi a magas népességszaporulat, egyes becslések szerint 2050-re kétszer ennyien élnek majd az országban. A nigériai a világ egyik legfiatalabb társadalma, a lakosság 60 százaléka 24 évnél is ifjabb.
A mostani választások legnagyobb kérdése az, sikerül-e békében lebonyolítani. Félő, ha nagyon szoros lesz az eredmény, harcok törhetnek ki, s akár polgárháborús helyzet is kialakulhat. Az előjelek nem túlságosan kedvezőek, a korábbi voksolásokon minden alkalommal több százan vesztették életüket. A kormányzat az elmúlt hetekben azzal vádolta az ellenzéki Demokratikus Néppártot (PDP), hogy tudatosan anarchiába akarja taszítani az államot. Utóbbi politikai erő viszont attól tart, hogy a kormányzó Haladó Kongresszus (APC) a voksolás manipulálására készül.
Az elnökválasztáson több mint tucatnyi jelölt méretteti meg magát, köztük egy blogger, Omoyele Sowore, emberi jogi aktivista, akit elsősorban a fiatalok támogatnak. Elindul továbbá a jegybank korábbi elnöke is. Vajmi kevés az esélyük a végső győzelemre, a két favorit a két nagy öreg, a hivatalban lévő államfő, a 76 éves Muhammadu Buhari és riválisa, a nála négy esztendővel fiatalabb Atiku Abubakar.
Buhari 2015-ben került az elnöki székbe. Komoly ígéreteket tett, egyebek mellett azt állította, elnöksége alatt leszámol a Boko Harammal. Missziója azonban nem járt sikerrel. A gazdaságot sem tudta talpra állítani. Minden negyedik nigériainak nincs munkája. Különösen a fiatalok helyezkednek el nehezen a munkaerőpiacon. Az északi országrész helyzete kivételes aggodalomra ad okot, itt magasabb a munkanélküliség, mint a nyersanyagokban gazdag délen. Buharinak más problémákkal is szembe kell néznie, hírek szerint komoly egészségi gondjai vannak, nemrégiben Londonba utazott kezelésre. Híre ment, hogy valójában nem is ő, hanem egy alteregója irányítja az országot.
Mindez régi riválisa, Abubakar esélyeit növeli. Sok nigériai úgy véli, az üzletember-politikus jobban ért a gazdaság ügyeihez Buharinál. Ő is komoly kormányzati tapasztalattal rendelkezik, 1999 és 2007 között, Olusegun Obasanjo államfői megbízatása alatt az ország alelnökeként szolgált. Abban a nigériaiak egyetértenek: a Boko Haram akkor győzhető le, ha a kormányzat képes felgyorsítani a gazdasági növekedést. Sok fiatal ugyanis csak a terrorszervezetben bízik.
A korrupció legyőzése sem ígérkezik egyszerű feladatnak, s a két legesélyesebb jelölt ebbéli eltökéltsége is megkérdőjelezhető, Abubakar alelnöksége alatt több millió dollár tűnt el nyomtalanul. Sosem állították bíróság elé. Az egészségügyi helyzet is riasztó, 3,1 millió HIV-fertőzött él az országban, ami a második legrosszabb adat Afrikában.
Egy biztos, bárki lesz is az új elnök, szinte reménytelen feladatra vállalkozik.
