Több gyermek tengődött háborús övezetben 2017-ben, mint az előző két évtizedben bármikor. Ez derült ki a Save the Children gyermekvédelmi szervezet jelentéséből, amelyet a pénteken kezdődött 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia alkalmából hoztak nyilvánosságra.
Az „Állítsák meg a gyermekek elleni háborút: Megvédeni a gyermekeket a 21. századi konfliktusoktól” című jelentés szerint 420 millió gyermek – a világban élő kiskorúak mintegy ötöde – élt háborús övezetben tavalyelőtt. Ez 2016-hoz képest igen jelentős emelkedés: 30 millióval nőtt a veszélyben élő fiatalok száma. Ennél is riasztóbb adat, hogy a hidegháború óta megkétszereződött ez a szám. A dokumentum kitér arra, hogy 140 millió gyermek úgynevezett nagy intenzitású háborús övezetben él. Ez olyan régiót jelent, ahol egy év alatt több mint ezer haláleset köthető harci cselekményhez.
A Save the Children elemzése rámutat arra, hogy a gyermekek jogainak súlyos megsértéseivel kapcsolatos esetek megháromszorozódtak 2010 óta. Több százezer gyermek hal meg minden évben a fegyveres konfliktusok nyomán kialakult helyzet miatt, például alultápláltság, járványok, az egészségügyi rendszer összeomlása, illetve a vízhiány miatt. A jelentés kitér arra, hogy minden évben 100 ezer csecsemő veszti életét a konfliktusok nyomán.
A dokumentum a drámai adatokkal kapcsolatban rámutat: a 21. század egyik legnagyobb kihívása az, miként lehet többet tenni a gyermekek védelméért. Ez azért is nehéz feladat, mert a helyzet folyamatosan rosszabbodik. Az egyes országokon belüli konfliktusok száma ugyanis nőttön nő, egyre több fegyveres csoport jelenik meg. Bizonyos államokban a mindennapok részévé vált a polgári lakossággal szembeni erőszak, az iskolák lerombolása, a gyermekek túszul ejtése, a lányok rabszolgává tétele.
A Save the Children külön szót ejt a szíriai gyermekek helyzetéről. Mint a jelentés írja, az országban dúló polgárháború már hosszabb a második világháborúnál is. S minél tovább tart ez konfliktus, annál drámaibb az alapvető helyi szolgáltatásokra gyakorolt hatása. Egyre több a konfliktus a városokban is, sokan vesztették életüket az iraki Moszulban, vagy a szomáliai fővárosban, Mogadishuban. Gyakran érik támadások a helyi oktatási intézményeket. Mint a jelentés megjegyzi, ma már nem konvencionális háborúk zajlanak, hanem a konfliktusok során a civilek kerülnek célkeresztbe. Ez az oka annak is, hogy évről évre mind több gyermek hal meg fegyveres harc következtében. Az egyes milicista csoportok fittyet hánynak a nemzetközi jogra, nem törődnek a gyermekek védelmével foglalkozó előírásokkal.
A jelentés megállapítja, hogy a gyermekek pszichésen nehezebben tudják feldolgozni a felnőtteknél, ha folyamatos harc zajlik körülöttük. Ez pedig súlyos hatással van mentális, pszichoszociális fejlődésükre.
A dokumentum felsorolja a gyermekek szempontjából a világ legveszélyesebb államai. Ezek a következőek: Afganisztán, Jemen, Dél-Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szíria, Irak, Nigéria, Szomália, valamint Mali. Ezen államokban 2013 és 2017 között összességében legalább 550 ezer gyermek vesztette életét a konfliktusok következtében.
Carolyn Miles, a Save the Children elnöke kifejtette, az elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a helyzet évről évre egyre rosszabbá válik. „A gyermekek minden nap támadásoknak vannak kitéve, mert a fegyveres csoportok és a hadsereg nem veszik figyelembe a nemzetközi előírásokat és egyezményeket. Vegyi fegyvereket vetnek be, megerőszakolnak kiskorúakat, háborús bűnök sorát követik el, s mindezt úgy, hogy sosem büntetik meg őket. Mindannyiunkat sokkol, hogy a 21. században mintha visszafelé haladnánk az időben, már ami a morális értékeket illeti” – állapította meg Carolyn Miles.
