Elkaszálta a magyar adóhatóság Czeglédy-ügyben hozott döntését az Európai Unió Bírósága -értesült a Népszava.
Mint az uniós testület lapunknak elküldött levelében isemlékeztet rá, a NAV és a Czeglédy Csaba cége, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Humán Operátor Zrt. között jogvita alakult ki, mivel az adóhatóság a fordított adózás elmulasztását kérte számon a vállalkozáson – és pénzügyi szankciókat is bevetett velük szemben.
A jóváhagyás időpontján bukott el a NAV
A cég azonban megtámadta a döntést, ezért az ügy előbb a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, majd az uniós testületnél kötött ki. Az európai bíróság most kimondta, a NAV-nak nem lett volna joga a szankciók alkalmazásához. Indoklásukban azt is kifejtik, miért.
Az áfával kapcsolatos főszabály ugyan az egyenes adózás, de az egyes államok kérhetik az ettől való eltérést, főleg az adócsalás kivédésére hivatkozva. Így tett Magyarország, amikor a fordított adózás elfogadását kérte az uniótól a munkaerő-kölcsönzés esetében is, kérvényében pedig bevezetési időpontként 2015 január 1-i időpontot jelölte meg.
Csakhogy a témával foglalkozó tanács majdnem egy évvel később, 2015. december 11-én értesítette arról a kormányt, hogy ezen a gazdasági területen is elfogadják a fordított áfa bevezetését. Mivel az uniós határozat nem tartalmazott kezdési időpontot, a változás akkor lépett életbe, amikor a döntésről az országot értesítették – érvelt a bíróság.
Visszamenőleg nem büntethetnek
Mivel az uniós végrehajtási határozat nem szólt a fordított áfa visszamenőleges engedélyezéséről, a jóváhagyás akkor lépett életbe, amikor a döntésről az országot értesítették: 2015. december 11-én – érvelt a bíróság.
Kihathat a Czeglédy- vádemelésre is
Eközben itthon Czeglédy és 20 társa ellen különösen nagy értékű csalás miatt zajlik ügyészségi eljárás: aCsongrád Megyei Főügyészség február 4-én emelt vádat a volt szocialista politikus és társai ellen, akitet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolnak.
Az ügyészség szerint a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó csapat 6,2 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek, számlázási láncolattal trükközve. „A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget” - állítja a vádhatóság.
Az európai bíróság döntése azonban épp az utóbbi állítást, a bevallási kötelezettség elmulasztását teszi kétségessé.
