Nem hivatalos NATO-Ukrajna-csúcstalálkozót rendeznek csütörtökön Belgiumban. Ez óvatos elmozdulást jelent az eddigi magyar állásponthoz képest, amely a diszkriminatív nyelvtörvényre hivatkozva eddig minden formális tárgyalást blokkolt a katonai szövetség és Ukrajna között. (Legutóbb decemberben akadályozta meg a kormány egy NATO-Ukrajna csúcsot.) Ukrajnával kapcsolatban ugyanakkor vélhetően sikerült meggyőzni Pompeót arról, hogy most a kijevi vezetésnek kellene lépnie a kifogásolt nyelvtörvény módosítása érdekében. Ugyanakkor a magyar fél joggal hivatkozhat arra, hogy számára elfogadható kompromisszum lenne a tavaly júliusi EU-Ukrajna csúcstalálkozó záródokumentuma, amelyben Petro Porosenko aláírásával vállalta a jogszabály módosítását – csakhogy ebből azóta semmi nem valósult meg. Egy forrásunk szerint most már mindenki az ukrán parlamenti és elnökválasztásokat várja, ezek ugyanis jelentősen átrendezhetik a képet, addig viszont már Washingtonban sem erőltetik majd, hogy a magyar fél esetleg további kompromisszumokat tegyen. „Szerintem Pompeo megértette, hogy számunkra az EU-csúcs zárónyilatkozata maga a kompromisszum, amit el tudunk fogadni, hátrébb viszont nem tudunk lépni, ezért most az ukrán térfélen pattog a labda” – mondta egy forrásunk.
Míg Ukrajna kapcsán nem engedett a kormány, addig az amerikai-magyar védelmi egyezmény ügyében forrásaink szerint nagyon komoly engedményeket tehetett a kabinet. Mint azt az ügyre rálátással rendelkező forrásunk elmondta, az egyezménynek Washingtonban afféle „típusszövege” van. Ez tartalmazza a magyar kormány által eddig kifogásolt részeket arról, hogy az amerikai katonákat külön magyar parlamenti jóváhagyás nélkül vezényelhetik Magyarországra, illetve az itt tartózkodó amerikaiak bűncselekmény elkövetése esetén mentesülnek a magyar felelősségre vonás alól. Orbán Viktor – mivel szuverenitáskérdésnek tartotta – mindeddig nem akarta ezeket elfogadni. Mivel azonban Washingtonnak is fontos ez a két rendelkezés, forrásaink szerint nagy valószínűséggel a magyar kormány engedett az ügyben.
Könnyebben ment a megállapodás arról, hogy Magyarország – miként az lapunk elsőként megírta – egy norvég-amerikai kooperációban készülő Kongsberg légvédelmi rakétarendszert vesz. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programnak ugyanis annyi eleme van, hogy abból bőven lehetett az amerikai fél számára kedves beszerzéseket találni. Abban sincs vita az Orbán-kormány és a Trump-adminisztráció között, hogy diverzifikálni kell a magyar gázbeszerzéseket: Szijjártó Péter nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Magyarország kapásból át tudna venni 3 milliárd köbmétert a Fekete-tengerből az amerikai Exxon által kitermelt gázból, nem mi tehetünk róla, hogy román belpolitikai játszmák miatt egyelőre befulladt az üzlet.
