Koncot vetett a miniszterelnök az egészségügynek az évértékelő beszédében - legtöbben így értékelték Orbán Viktor vasárnapi beszédéből az ágazat jövőjét érintő szavait. Ismét csak bejelentette a 700 milliárdos Egészséges Budapestért programot. Az összegre sem lehet új forrásként tekinteni, hiszen már Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkársága idején is ismert volt, hogy a kormányzatnak a fővárosi ellátórendszer megújítása körülbelül ennyibe kerülhet. Az más kérdés, hogy ezt a pénzt egyetlen kormányhatározat sem említi, és a költségvetési törvényekben sem szerepel.
Csak az ismert, hogy négy évvel ezelőtt, a szokásos februári évadnyitó frakcióülés után Rogán Antal frakcióvezető bejelentette: a képviselőcsoport a budapesti képviselők javaslatára egy új zöldmezős kórház építéséről döntettek. Az előkészítő munkákra el is különítettek egymilliárd forintot a 2016-os költségvetésben. Az új kórházzal kapcsolatos koncepció 2016 márciusára el is készült, de ebben az egyetlen nagy szuperkórház fölhúzása helyett a már meglévő fővárosi kórházakra épülő három sürgősségi centrum kialakítása szerepelt, amelyek tervezett költsége ekkor már mintegy 200 milliárd forintra rúgott. Júniusban pedig a kormány elé kerülő, a szuper kórház helyének kiválasztásáról szóló újabb koncepció szerint öt év alatt már 335 milliárd forintból szervezték volna át a fővárosiak egészségügyi ellátását, és építettek volna három új centrumot. Azóta számos koncepció készült, ezekben szinte havonta, az épp aktuális közhangulat, politikai kampányok céljainak megfelelően változtak a fejlesztendő kórházak, s velük nőtt a megvalósításra fordítandó virtuális összeg is. Ez lett mostanra – ahogyan azt vasárnap Orbán Viktortól is hallhattuk - 700 milliárd.
A kormányfő megemlítette azt is, hogy a szakdolgozók bére 70 százalékkal emelkedik.
"Örülök, ha valami a főváros egészségügyi rendszerével végre valami történik" – kommentálta lapunknak a kormányfő bejelentését Kincses Gyula egészségpolitológus. Kérdés – tette hozzá –, hogy az ami elkészül, azt megtudják-e tölteni elegendő szakemberrel. Érdemi változáshoz lényegesen többre lenne szükség, mint 700 milliárdot épületekre, eszközökre költeni. A szakember szerint pedig amit az ápolói bérek 70 százalékos emeléséről mondott, abból az idei évre mindössze négy százalék jut.
Nem találta túl karakteresnek a kormányfő szavait Kiss László, az 5.12 szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnöke sem. Mint mondta: a béremelés kevés, és megkésett. Az eddigi és a várható emelésekkel nem lehet sok mindent várni az amúgy is nyomott béren foglalkoztatott szakdolgozók életminőségében. És ez nem is az a pénz amitől visszajönnek a pályaelhagyók, vagy vonzóbbá válhatna az egészségügy a pályaválasztók körében.
