„Németország ígérete a NATO-nak, hogy 1,5 százalékra emeli védelmi költségvetését, nem elég. Ismétlem, nem az Egyesült Államoknak kell megfelelni, hanem a NATO-követelményeknek, amit Berlin is elfogadott. Az Egyesült Államok egyszerűen csak emlékezteti nagyszerű szövetségesét, Németországot, hogy ez most nem a NATO aláásásának vagy gyengítésének ideje” - szúrt oda a német kormánynak a Welt am Sonntagnak adott vasárnapi interjúban Richard Grenell berlini amerikai nagykövet. A diplomata bírálata korántsem új keletű, mióta Donald Trump hatalmon van, a németek rendre megkapják az amerikaiaktól, hogy nem költenek eleget a hadseregre. Nem is teljesen érdemtelenül: a NATO-tagországok 2014-ben ugyan vállaltak, hogy védelmi költségvetésük tíz év alatt eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát, ám Berlin ettől meglehetősen messze áll. Az idei évre vonatkozó tervek szerint 43 milliárd eurót szánnának a haderőre, ami ugyan négymilliárd eurós emelés egyetlen év alatt, ám a gazdasági növekedés mellett GDP-arányában még mindig csak nagyjából 1,2 százalékot tesz ki.
Persze Washingtont sem csupán a NATO ereje aggasztja, de szeretne egy szeletet is magának e megemelt költségvetésből. Németország például éppen légi erejének megújítására készül, 60 elöregedő Tornado harci repülőgépüket cserélnék modernebbre. Egyelőre azonban nem eldöntött, hogy milyenre. Az nemrégiben kiderült, hogy a harci gépek csúcsmodelljének számító, ötödik generációs, az amerikai Lockheed Martin által gyártott F-35-ös kikerült a képletből. Így valószínűleg még két negyedik generációs gép maradt versenyben: vagy az ugyancsak amerikai Boeing F/A-18E/F Super Hornetből vásárolnak be, vagy az európai együttműködésben gyártott Eurofighter Typhoon flottájukat bővítenék ki, esetleg a kettőt kombinálnák. A Luftwaffe korábban hivatalosan is egyértelművé tette, hogy F-35-ösöket látna legszívesebben, ám a „szakma” szava nem sokat ért. Fontosabb a politika.
A koalíciós kormányban ugyanis a szociáldemokraták alapjában is a védelmi költségvetés megemelése, a német katonai szerepvállalás ellen érvelnek. Egyik párt sem osztja teljes szívvel az amerikai félelmeket a leselkedő orosz agresszióról, és egy zsíros megrendeléssel nem szívesen hajtanák Donald Trump malmára a vizet. Főleg ha közben az európai – köztük német - gyártású Typhoonokkal saját munkaerejüket és gazdaságukat foglalkoztathatnák. Különösen furcsán mutatna ha amerikai fegyvereket vennének, miután nemrégiben nagy csinnadrattával Aachenben a védelmi szektort is érintő német-francia együttműködési szerződést kötöttek.
Ennek keretében jelentették be nemrégiben azt is, hogy a két ország közösen 2040-ig új, hatodik generációs harci repülőgépet tervez. A részletekről egyelőre keveset tudni, az viszont már most látszik, hogy az eltérő nemzeti érdekek miatt nehéz lesz egyetértésre jutni. Mindenesetre az F-35-ösök elvetésében alighanem annak is szerepe volt, hogy „meg akarták hagyni a helyet” a jövőben a saját gyártású, csúcsmodern gépeknek. A meccs még azért nincs lejátszva, de az amerikaiak egyelőre nem jól állnak. Ugyanakkor Németország számára is több forog kockán, mint néhány milliárd. Tekintve, hogy több NATO-tagállam viszont jelezte, szívesen vásárol F-35-ösöket, az új, még tervezőasztalon sem létező új gép megjelenéséig a német légierő gyengébb képességű lehet.
Ráadásul miközben Németország gazdasági ereje és népessége alapján a NATO egyik vezető tagállama kellene, hogy legyen, sorra derülnek ki a haderő hiányosságai. Egy idén, a parlament illetékes bizottsága előtt bemutatott jelentés szerint a Bundeswehr ezer sebtől vérzik. Például, Afganisztánban a csapatokat gyakran civil helikopterekkel kell szállítani, és sokszor a katonák olyan alapvető felszerelése is hiányzik, mint a golyóálló mellény. Mint írják, a gond nem is feltétlenül a pénzhiány, sokszor a bürokrácia útvesztőjében vesznek el. Problémát jelent az utánpótlás is. Miközben 2025-re 198500-ra kellene növelni az állományt a jelenlegi 181000-ről, a katonaélet egyre kevésbé vonzó, az újoncok száma csökken, a katonaság elöregszik. A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a haderőben tapasztalható szexuális zaklatások és a szélsőjobboldali elemek ellen is hiányzik a megfelelő fellépés. Egy tavalyi vizsgálat hasonló eredményekre jutott, akkor megállapították, hogy sátorból, téli ruházatból és más alap felszerelésből is hiányt szenved a német hadsereg.
