Több mint havi egymillió forint folyt be negyven hazai dalszerző és jogutód számlájára 2018-ban – derült ki az Artisjus éves zenepiaci statisztikáiból. A zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelője 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly, amelynek fele érintette a jogosult tizenháromezer hazai szerzőt és jogutódot. Hatvan százalékuknál a jogdíj nem érte el a havi ötezer forintot sem, és az említett negyven fő mellett további ötvenen kapta félmillió fölötti összeget.
A hazai szerzők 17413 új zeneművet regisztráltak, amely azt jelenti, ha az új dalokat lejátszanánk, ötven napon keresztül hallgatnánk zenét megállás nélkül. A regisztrált dalok stílusában is történt némi átrendeződés: míg a korábbi években a popdalok vezették a listát, idén a rock/metal tette ki az új dalok 18 százalékát, amelyet egy százalék különbséggel a pop követett. Csökkent az electro/dance aránya, a klasszikus/instrumentális zenéé pedig nőtt, ez 15 százalékot tett ki.
A többszerzős dalok egyre gyakoribb jelenléte is alakítja a piacot, amely a hangmintázásnak, a régi dalok átdolgozásának és a dalszerzők közti kollaboráció növekedésének köszönhető – részletezte a sajtótájékoztatón Tóth Péter Benjámin üzleti transzformációs igazgató. Viszont amíg az amerikai toplisták tekintetében átlagosan kilenc szerzőről számoltak be, addig hazánkban egy-egy számra még mindig csak 3,5 szerző jutott. Holott vannak kiugró adatok is: egyértelműen rekorder volt az Animal Cannibals Tarolnak az emszík című, a magyar hiphopról körképet adó száma harminchat szerzővel.
A zenehallgatási csatornák sorát már nem a rádiók vezetik, a ProArttal közösen készített zenehallgatási felmérés szerint 28-28 százalék választja elsőként a YouTube-ot és a rádiót. Hazánkban azonban még mindig rendkívül alacsony a streaming szolgáltatókon (Spotify, Deezer) keresztül zenét hallgatók száma, csupán 6 százalék.
Az élőzenés események kapcsán a most beérkezett 2017-es adatokból kiderült, az ország nyugati felében (főként Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy megyében) jelentősen magasabb a koncerteken résztvevők aránya, mint a keletiben. A részvétel tekintetében pedig enyhe csökkenés látható a korábbi évekhez képest. A felmérésből egyértelműen kitűnik az is – nem nagy meglepetésre –, hogy a nyári fesztiválok idején a legélénkebb az érdeklődés, és az ingyenes koncertek nagyobb népszerűséget élveznek minél inkább távolodunk a fővárosi és nagyvárosi környezettől.
