A mintegy 8 millió fős felnőtt magyarországi lakosság 41 százaléka legalább félévente, 13 százaléka pedig havi szinten jár étterembe - derült ki a Dining Guide gasztronómiai platform megbízásából, az Ipsos Kutatóintézet által készített, reprezentatív közvélemény-kutatásból. A havonta étterembe járók elsősorban a 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkező városiak köréből kerülnek ki. A 25-60 éves budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56 és 16 százalék. Leginkább cukrászdába, kávézóba, fagyizóba járnak a magyarok (70 százalék). Saját bevallásuk szerint éttermekben a magyarok 65 százaléka, gyorséttermekben 54 százaléka fordul meg valamilyen rendszerességgel.
A gasztronómia iránt a felnőtt magyar lakosság majdnem fele (45 százalék) mutat valamilyen szintű érdeklődést. A nők 63 százaléka fejezte ki vonzalmát a téma iránt, ami leginkább a tévés főzőműsorok nézését jelenti, míg a férfiak csupán negyedének köti le figyelmét ez a terület. A gasztrotémák iránti érdeklődés nem függ erősen össze az éttermek világában való jártassággal. Egy, a gasztrotémák iránt nyitottabb ember sem rendelkezik feltétlenül pontosabb ismeretekkel a magyar Michelin-csillagos éttermek számáról, a séfek személyéről. A magyarok 5 százaléka, azaz 400 ezer ember tervez a közeljövőben ilyen elismeréssel rendelkező étterembe látogatni. Kevesen vonják kétségbe a fine dining éttermek magas minőségét és exkluzív jellegét, de sokan gondolják úgy, hogy kis adagokat kínálnak magas áron, amivel nem lehet jóllakni.
A felmérés eredményeit részletesen ismertető Index szerint az étterembe járó budapestiek mindenféle helyet szívesen kipróbálnak, elmennek street food-fesztiválra, de a jó éttermeket is meglátogatják. Az elemzés szerint a nyitott, kísérletező hozzáállás összefügg a külföldi vagy multinacionális cégeknél szerzett tapasztalatokkal, illetve a gyakori külföldi nyaralással, ami azonban nem független az anyagi helyzettől. Az új helyek megismertetése nehéz feladat, mert a magyarok inkább a jól ismert helyekre térnek vissza. Ha viszont mégis újítanak, akkor 47 százalékuk számára az ismerősök, családtagok ajánlása számít. Mindössze 15 százalék néz utána a felhasználói értékeléseknek, és csak 14 százalékot érdekel bármilyen gasztronómiával foglalkozó felület: tévé, rádió, online vagy nyomtatott lap. Gasztroblogokra vagy toplistákra csak mindössze 5 százalék hallgat.
A felmérésből az is kiderült, hogy az ár-érték arány fontosabb választási szempont, mint az étel minősége. A svédasztalos, azaz adott árért bármennyit lehet enni típusú éttermek népszerűség töretlen, a válaszadók 22 százalékának az étel mennyisége a fontos. Az étterem hírneve, közönsége, sőt a nyújtott gasztronómiai élmény sem nagyon érdekli a magyarokat. A többség inkább költ többször kevesebbet, mint egyszer nagyobb összeget. Az étterembe járó magyarok legnagyobb része 3 és 5 ezer forint közötti összeget költ alkalmanként, 30 százalék ennél kevesebbet. 18 százalék költ fejenként 5 és 10 ezret és csak 2 százalék ennél is többet. A magyarok személyenként átlagosan legfeljebb 8800 forintot költenének a saját fogyasztásukra.
