A bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert, gazdasági ügyekben pedig azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget – egyebek mellett ezekről beszélt a Válasz Online-nak Keviczki István, aki december 15-én jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról.
Hozzátette, hogy a személyében nem érte semmilyen atrocitás, semmilyen befolyásolási kísérlet, ami közvetlenül negatívan érinthette volna a munkáját, és nem mondták meg, hogyan kell ítélkeznie. Azonban arra a kérdésre, hogy akkor miért mondott le, közölte:
Megemlítette az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást, ami szerinte tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz.
Keviczki István hangsúlyozta: nem gondolja azt, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, de az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma.
Úgy véli, három olyan nagy törvény is hatályba lépett, amely véleménye szerint végső soron arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát.
a büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal még a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi dolga marad, hogy rábólintson erre,
a polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig, mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei, és ezáltal drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma,
és az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd.
Kijelentette, hogy van „egy makacskodó hatalmi ág, az önálló igazságszolgáltatás, amin a politika eddig nem tudott komoly sebeket ejteni. Most úgy gondolják, ha nem képesek befolyásolni, megpróbálják a perifériára tolni”.
Keviczki István arra is kitért, hogy szerinte Handó Tünde elsődleges feladata a bírói függetlenség védelme, és nem gondolja, hogy regnálásának első kétharmadában ezzel jelentős gond lett volna.
Úgy véli, a bírói hivatás morális válságát jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását három év alatt három megbízott vezető töltötte be, és jelenleg nem pályázik rá senki. Végül úgy fogalmazott: „nem akartam megvárni, hogy a belső küzdelmem a munkám minőségén is meglátszódjon. Emelt fővel akartam távozni, hogy a maximális szakmai alázat – amit mindenki láthatott, aki nálam az ügyeivel megfordult – ne szenvedjen csorbát”.
Reagált a Fővárosi Törvényszék is, bár közleményükben sem Keviczki István nevét, sem az állításait nem említik. Konkrétumok helyett azt ismétlik: "nincsen morális válság" a bíróságon. Mint írják, többek közt egy "inspiráló munkakörnyezet" megteremtésén és "modern megoldásokon" dolgoztak az elmúlt hónapokban, és a bíráknak van lehetőségük házon belül is kifejteni észrevételeiket. A Fővárosi Törvényszék azt is kifejti, hogy a rengeteg munkatársuk közül mindössze egy emelte fel most a szavát, vagyis a véleménye nem mérvadó. Ők azt tapasztalták, hogy a többiek pozitívak, és javulnak az életkörülményeik.
