Orbán Viktor húsz évvel ezelőtt, 1999-ben tartotta első miniszterelnöki éve után az első évértékelőjét. Az óévre visszatekintő és elemző beszéd azóta hagyománnyá vált, nem csak Orbán Viktornál, hanem ellenfelei körében is. Gyurcsány Ferenc 2005-ben tartotta első országértékelőjét.
Az atv.hu most készített egy összeállítást arról, hogy az elmúlt években milyen témákat érintett beszédében Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc.
A cikkben kiemelik, hogy Orbán Viktor
– 1999-ben tartotta első évértékelőjét, akkor 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot, illetve történelminek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba.
– 2000-ben vált szállóigévé az alábbi mondat: „három szoba, három gyerek, négy kerék”.
– 2001-es beszédében az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte. Beszédében az országot egy képzeletbeli, roskatag hajóként személyesítette meg.
– 2002-ben tartotta legrövidebb beszédét, akkor az elmúlt évet áttörésnek nevezte, és felsorolta a négy évben elért eredményeket.
– 2003-ban tartotta először ellenzékből évértékelőjét: akkor arról beszélt, a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre.
– 2004-ben a családok zsugorodásának évéről beszélt.
– 2005-ben úgy fogalmazott, az előző esztendő a ráfizetés éve volt. Ebben az évben először az évértékelőjét országértékelő beszédek előzték meg: négy vidéki városban és Budapesten kérte az embereket, segítsenek neki abban, miről beszéljen az évértékelőjében.
– 2006-os beszédének középpontjában a közelgő választás volt, és kiemelte, hogy a Fidesz idején épült többek között a Nemzeti Színház és a Budapest Sportaréna is, miközben az MSZP-SZDSZ kormány „luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat”.
– 2007-es beszéde az őszödi beszéd és a hazugság témakörök köré épült, ekkor használta először az „új többség” kifejezést is.
– 2008-ban a „háromigenes” népszavazásra mozgósított: márciusra írták ki a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló voksolást.
– 2009-ben az európai parlamenti választás volt a beszéd középpontjában, és új jelszót hirdetett: „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok”.
– 2010-ben ismét választás volt, és beszéde már főként a kormányzásról szólt. Kijelentette, hogy készen áll „a nemzeti ügyek kormánya” vezetésére.
– 2011-ben újra miniszterelnökként tartotta évértékelő beszédé, itt ötéves tervéről beszélt: 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.
– 2012-ben tartott év eleji beszédében adósságcsapdáról beszélt, amelybe a szocialista kormányok lökték az embereket, valamint bírálta az európai politikát.
– 2013-ban elmondott évértékelőjének középpontjában az állt, hogy „a magyarok integrációjával világnemzetet építünk”.
– 2014-ben mozgósított a közelgő választásokra, valamint azt mondta: „a hajdani Kaiser világa még várat magára, mely szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”.
– 2015-ben nem sokkal a parlamenti kétharmad elvesztése után mondta el évértékelőjét, és arról beszélt, hogy folyamatos, kíméletlen támadásoknak vannak kitéve, állandó, negatív kampány alatt áll a kormány.
– 2016-ban már a migráció volt a középpontban a miniszterelnök beszédében is, és „új nemzeti politikát” sürgetett.
– 2017-es beszédében a migráció mellett Brüsszelt emelte ki fő témaként.
– 2018-ban 20. évértékelőjét tartotta a miniszterelnök. Azt mondta, jobban sikerült az elmúlt nyolc év, mint ahogy azt várták, és már szóba került Soros György és a Soros-terv is.
Gyurcsány Ferenc 2005 óta tart évértékelő beszédeket. Korábban kormányfőként rendre a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén mondta el értékelését, ekkor ismertette reformterveit is.
Gyurcsány Ferenc
– 2005-ben az adórendszer és a felsőoktatás átalakításáról, a nemzeti felelősség programjának megvalósításáról, valamint a következő évtized fejlesztési programjának megalkotásáról beszélt.
– 2006-ban fő célként a munkahelyteremtést, az állami működés szerkezeti reformját és a szegénység visszaszorítását emelte ki.
– 2007 februárjában, az őszödi beszéd okozta belpolitikai viharok után azt mondta: a közélet háborús logikája helyett nyugodt reformpolitikára van szükség.
– 2008-ban a nyugodtabb kormányzást hirdette.
– 2009-es évértékelőjén az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszerről, a támogatáspolitika átalakításáról beszélt, és azt mondta, ezek olyan intézkedések, hogy a költségvetési egyensúly megőrzése mellett versenyképesebb lehet az ország.
– 2010 márciusában a kezdeményezésére megalakult Magyar Demokratikus Charta rendezvényen értékelt, és arról beszélt, hogy a szocialista párt lehet a parlamentáris demokrácia, a harmadik Magyar Köztársaság igazi védője és képviselője.
– 2011-es beszédében önkényuralom építésével vádolta Orbán Viktort, valamint kijelentette, hogy az MSZP átalakításával új balközép pártot kell létrehozni.
– 2012-ben arról beszélt, hogy nem szabad csak Orbánt hibáztatni a közállapotokért, közösen kell tenni arról, hogy a társadalmi indulatok ne szabaduljanak el.
– 2013-as beszédében már az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokról beszélt: azt mondta, új stratégiára van szükség, mert a demokratikus ellenzéki erők még nem állnak készen egy győzelemmel végződő választási küzdelemre.
– 2014-es beszédében Orbánt „gazembernek”, „hitványnak” nevezte, és azt mondta, az volt az egyik tévedésük a politikusoknak, hogy nem értették meg a népet: 1989-ben voltak, akik inkább magasabb életszínvonalra vágytak, ám csalódtak – a baloldalban is –, mikor ezt nem kapták meg.
– 2015-ben tartott évértékelőjén azt mondta, a remény és a reménytelenség között bukdácsolt Magyarország.
– 2016-ban mondott beszédében arról beszélt, hogy a Fidesz elárulta a magyarokat, a közös hazát, miközben a miniszterelnök barátai meggazdagodnak.
– 2017-es beszédében Orbánt „betegnek”, „bűnözőnek” és „tolvajnak” nevezte, de hozzátette, hogy majd ő legyőzi a gonoszt.
– 2018-ban mondott beszédében a kormányt „alávaló rendszerként” jellemezte, és szólt arról, hogy a kormány kiszolgáltatja az országot Putyinnak, miközben háborúzik Párizzsal, Brüsszellel és Rómával.
Gyurcsány Ferenc idén február 9-én, míg Orbán Viktor február 10-én tartja évértékelő beszédét.
