A szervezet által kikért támogatási igazolásokból azt lehetne megállapítani, hogy a fociklubok mely cégektől és hány forint TAO-támogatást kaptak a szövetség közvetítésével. Jelenleg csak annyit lehet tudni, hogy összesen 230 milliárd forintnyi közpénz vándorolt a költségvetés helyett a hazai labdarúgóklubok kasszájába.
- Négyszázezer forintból kijönne két kollégánk egy-egy havi nettó fizetése, ezért kicsit szomorúak vagyunk, amiért az emberektől remélt pénzügyi segítséget kénytelenek leszünk továbbutalni a TI-Magyarországnál valamivel vagyonosabb MLSZ-nek – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója. Azt is elárulta, hogy a kampány szlogenje várhatóan az lesz, hogy „Az MLSZ-nek kell, nekik erre nem telik”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Transparency International tavaly nyáron jogerősen pert nyert, a Kúria akkor ugyanis kimondta, hogy a magáncégek által a sportszervezeteknek juttatott társasági adó közpénznek minősül, és mint ilyen, közérdekű adat. Azonban az MLSZ élve a kormánytöbbség által 2015-ben keresztülvitt törvénymódosítás adta lehetőségekkel, költségtérítéshez kötötte az adatok kiadását. A szövetség szerint a mintegy negyvenezer oldalnyi dokumentum átadása 400 ezer forintos kiadást jelent.
Ligeti Miklós lapunknak azt mondta, a törvényben lévő joghézagok lehetőséget kínálnak erre a követelésre, így nincs más választásuk, kénytelenek lesznek fizetni az MLSZ-nek. Pénzgyűjtő kampányukat valamelyik adományszerzéssel foglalkozó, úgynevezett crowdfoudning oldalon keresztül indítják el.
Ugyanakkor ha összegyűlik az MLSZ által követelt pénz, akkor a jogi harc újabb fejezete kezdődik: a szövetség ugyanis titoktartási nyilatkozatot is alá akar íratni, mondván: a dokumentumok magáncégek adatait is érinti. Dacára, hogy a Kúria ítéletében egyértelműen közölte, hogy igenis közérdekű adatokról van szó.
Ligeti Miklós szerint a TAO-támogatásokról szóló papírokban nincsen olyan adat, ami titoktartás alá esik. - A TI-Magyarország éppen azért abban bízik, hogy a költségtérítés kifizetését követően a titoktartást sikerül tisztázni az MLSZ-szel, ellenkező esetben emiatt is jogi lépéseket kell majd tennünk – tette hozzá.
A jogi igazgató azt is megjegyezte, hogy a magyar döntéshozók rendre visszaélnek az adatkérésekért felszámolható költségekre vonatkozó - meglehetősen lazán megfogalmazott - törvényi rendelkezésekkel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például egy másik, a TAO-pénzek szabálytalan felhasználása ügyében előterjesztett TI-adatkérésére válaszul azt közölte: előzetes becslésük szerint hárommillió forintot meghaladó költségek merülnek fel, amit előre elkérnek. A TI-Magyarország praxisában az Államkincstár a csúcstartó. A TI-Magyarország a 2018-as parlamenti választások egyéni képviselőjelöltjeinek elszámolásait szerette volna megismerni, az Államkincstár viszont már arra is ötmillió forintot kért, hogy egyáltalán átnézzék a kért közadatokat, majd csak ezután döntöttek volna az adatok kiadásáról.
Ligeti Miklós elmondta: a különös költségtérítési igényekkel kapcsolatban sorra Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultak, ám – noha a beadványuk már öt hónapja megérkezett Péterfalvihoz – még nem született döntés.
