A vizesélőhelyek megóvása globálisan, Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladatunk, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt. A katasztrófák 90 százaléka vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk – hívja fel a figyelmet a Vizesélőhelyek Világnapja alkalmából a WWF.
A környezetvédő szervezet kiemeli, hogy ennek ellenére vizesélőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója elmondta:
Hozzátette, hogy Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.
A háttérben olyan emberi tevékenységek állnak, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született: az Európai Unió szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe, és – mint írják – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett a döntéshozók a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének.
Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig – éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen – teszik hozzá. Sipos Katalin azt is elmondta, hogy a WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt.
A WWF a közleményben hozzáteszi, hogy bizakodásra ad okot az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Doñana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. De a szlovéniai Mura-szakaszra építeni tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett: a 2018 tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón.
Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja: a holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal holtág és környezetének ökológiai állapota is javul – írja a környezetvédő szervezet.
