– A társulati ülésen elhangzott, szemléletváltást szeretne az Operettszínházban, tudatosítaná, hogy a teátrum az operettjátszás hagyományos színtere. Nagyon sokat beszélt az operettről, és keveset a musicalről: ebből le lehet vonni következtetéseket a jövőre nézve?
– Az arányok egyenlőek lesznek: ha bemutatunk két operettet, bemutatunk két musicalt is. A társulati ülés nem nyilvános részében a főzeneigazgató, Pfeiffer Gyula többet beszélt a musicalről. De én sem titkoltam, az évad hátralevő részében máris két musical lesz, amit még az elődeim készítettek elő: a Liliom–Carousel és A Pendragon legenda, amelyek a repertoár részei maradnak. De lesz operettbemutató is: a Csárdáskirálynő Vidnyánszky Attila rendezésében.
– A jövőben is rengeteg turnét tartanak? Korábban az Operettszínház volt a tao-rendszer egyik nagy nyertese, a külföldi turnéknak is köszönhetően minden évben több mint egymilliárd tao-forint folyt be a teátrum kasszájába. A tao-turnék okafogyottá váltak, miután a rendszer megszűnt. Ezt a kieső bevételt meg fogja kapni az Operettszínház a fenntartójától, az Emberi Erőforrások Minisztériumától?
– Erről a minisztériumot kellene megkérdezni. Nem avatott be minket se több részletbe, mint bármely más színházat, mi csak az igényünket tudtuk a minisztérium felé jelezni, és várjuk a választ. De úgy tudom, a taotámogatást illetően még nem születtek részletes döntések. És valóban, ahogy mondta, a turnék egy részének a vonzereje a jegyeladásokhoz hozzárendelhető tao volt, ami utazásra késztette a színházat. Én azt szeretném, hogy ne csak ilyen jellegű vonzerők késztessenek minket utazásra. Amit elmondtam a társulat előtt is: a társulat utazik Dubajba, majd az izraeli magyar évadon lép fel több alkalommal. A Walt Disney produkciója, A Szépség és a Szörnyeteg turnéja pedig – amit a BB Promotion és a Pentaton ügynökség közreműködésével utaztatott eddig a színház – folytatódni fog ősszel, télen. Erről már tárgyaltam is, csak a részleteket egyeztetjük márciusban a BB menedzsmentjével. Azt szeretném, hogy ha külföldre megyünk, akkor azért menjünk, mert üzenetünk, mondanivalónk van, mondanivalónk van a határokon túl is, nem csak innen. Az vigyen minket külföldre, hogy meg akarjuk mutatni a kultúránk gyümölcseit és értékeit, nem pedig az, hogy minél több bevételre tegyünk szert.
– Mint operaénekes, fog szerződtetni operaénekeseket? Gondolom, a mostani társulatban ez felvetődött.
– Én máshogy fogalmaznék. Azt gondolom, az énekesképzés már most is, a Zeneakadémián és máshol is a világban lehetővé teszi a fiatal énekeseknek, hogy operettet, operát, dalt, kantátát vagy bármilyen énekes műfajt műveljenek. Magasan képzett, jól trenírozott énekeseknek kell előadni az operettet is. Még föl sem vetődött bennem, hogy az Operettszínházat igazgassam, de már segítettem három-négy fiatalnak, hogy előénekeljen itt, és mindnyájan sikerrel jártak. Azt szeretném, hogy minél több tehetséges fiatal zárkózzon fel az operett műfajához. Most tavasszal zsűrielnöke leszek a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekversenynek. E versenynek is az a küldetése, ami a mienké: az operett rangját újra a köztudatba vinni, a fiatal énekeseket pedig, és az énektanáraikat is arra késztetni, hogy minél többen, jól képzetten forduljanak az operett műfaja felé.
– A táncosokkal mi a helyzet? Ha jól tudom, a most végzett táncművészetisek közül mindössze ketten tudtak elhelyezkedni itthon, az egyikük épp az Operettben. Miután az Operaház inkább a külföldi táncosok felé orientálódik, az Operettszínház kapuja kinyílik a végzős balettosok előtt?
– A táncművészeti egyetem vezetésével, Szakály Györggyel és Bolvári-Takács Gáborral már találkoztam, kérésükre az Operettszínház rendelkezésükre bocsátja a színpadot az év végi vizsgaelőadásokhoz. Ha a fiatalok indíttatást, vonzalmat éreznek a terem szellemétől, hogy idejöjjenek, tárt karokkal fogadjuk őket.
– Ez jelent akár önálló táncelőadásokat is, nem csak táncbetéteket egy-egy operettben?
– Arra kértem a balettigazgatót, Apáti Bence barátomat, hogy a távlatokban úgy gondolkozzon: legyen az Operettszínházban mesebalett, ifjúsági táncelőadás is.
A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia ének és opera szakán szerzett diplomát. 1991-ben debütált a kolozsvári operában. 1992-ben Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszereplőjeként mutatkozott be a Gyulai Várszínházban. A Magyar Állami Operaházban 1999-ben lépett először színpadra Szokolay Sándor Szávitri című operájában Szattjaván szerepében.
Elsősorban hőstenor szerepeket énekel. A klasszikus repertoár mellett feladatának tekinti a magyar és az egyetemes operairodalom kortárs zeneszerzői műveinek a tolmácsolását is. Oratóriumokat és kantátákat is énekel. Káel Csaba filmjének, az Erkel Ferenc operájából forgatott Bánk bán-nak a címszereplője.
