Drón fekete fehér felvételét látjuk a szétbombázott Gáza romjai felett a 2014-es Erős Szikla hadművelet végén. „A Hamász csapás után csapást szenved el. 6231 elpusztított célpont. 1364 meggyilkolt terrorista. 3,5 év csönd” - tűnik fel a képernyőn. A következő videón egy autó halad az úton. „Ahmed Dzsabari ősterrorista, aki felelős Gilad Shalit izraeli katona elrablásáért, biztonságban érzi magát. Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Beni Ganc másképp gondolja” - feliratozzák a felvételt, majd a jármű tűzgolyóvá változik. A harmadik rövidfilmen egy számláló pörög egyre feljebb, majd 1364-nél áll meg, miközben a háttérben palesztin terroristák temetéseiről fut vágókép. Azért nem minden a háború: „Nem szégyen küzdeni a békéért” - sugallja a negyedik videó, majd a Nobel-békedíjas Jichák Rabin volt izraeli miniszter tűnik fel. A rövid, tömör filmek alatt végig kemény, militáns zene szól. „Csak az erősek győznek. Ganc. Izrael mindenek előtt” - csattan, mint a puskagolyó mindegyik végén a kheki színbe öltöztetett logó.
A magyar Holokauszt-túlélő anyától származó Beni Ganc egykori vezérkari főnök kampányvideói éppen olyanok, mint akit népszerűsítenek. Kemények, lényegre törőek, katonásak. Üzenetük, hogy a több háborút, köztük a legutóbbi 2014-es gázait, megvívott tábornok kezében biztonságban van az ország. És egyelőre úgy tűnik, hogy az üzenet célba ér. A frissen politikusi babérokra törő Ganc népszerűsége keddi beszédét követően meredeken ívelt fölfelé, már elérte Benjamin Netanjahu jelenlegi kormányfőét, ez a bravúr pedig régóta nem sikerült senkinek. Sőt, a felmérések szerint pártja, a nemrégiben életre hívott Izrael Ereje sem áll rosszul: ha most tartanák a választásokat, 19 mandátummal biztos másodikok lennének a 29-et bezsebelő jobboldali Likud mögött. A választásokat Izraelben azonban nem most, hanem április 9-én tartják, és addig sok minden megváltozhat. Akár Ganc javára is, Aviháj Mandelbit főügyész ugyanis minap hivatalosan is bejelentette, hogy még a voksolás előtt dönt arról, vádat emel-e a Netanjahuval kapcsolatos korrupciós ügyekben. Amennyiben igen, az az előrejelzések alapján akár öt, vagy még több mandátumába is kerülhet a Likudnak. Hogy végül ki alakíthat kormányt, az rengeteg mindentől függ, például, hogy ki ugorja meg a 3,25 százalékosra emelt bejutási küszöböt, több alakulat is ugyanis a kiesés szélén táncol. A mostani felmérések szerint a centrista Van Jövő is 12, a Munkapárt pedig rekord alacsony 7-8 mandátumra gyengülne.
„Izraelben nem létezik a régi értelemben vett baloldal, mióta a Munkapárt irányítását átvette egy egykori jobboldali, Kulánu-politikus, Ávi Gábáj. Az elszegényedő rétegek szociális kérdéseit, a nemzetközi békét sokkal inkább a centristák képviselik, köztük Beni Ganc. A baloldalból a Munkapárt romjai és a radikális Merec maradt. Utóbbinak azonban olyan politikai programpontjai vannak, mint a béke a palesztinokkal, akár súlyos kompromisszumok árán is, vagy a marihuána legalizálása, amikkel nehéz tömegeket megnyerni” - értékelte lapunknak az izraeli baloldal csúfos szereplését Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont kutatója.
Hogy akkor mégis milyen ügyek foglalkoztatják a társadalmat, mi dönthet áprilisban? „Az egyik legfontosabb kérdés most az úgynevezett nemzetállam törvény. A vita arról szól, hogy Izraelben nincs alkotmány, csak alaptörvények vannak. Az egyik ilyen szerint minden állampolgár egyenlő. Benjamin Netanjahu viszont keresztülvitt a törvényhozáson egy másikat, amely kimondja, hogy Izrael a zsidók nemzetállama. Ezt viszont zokon vették a kisebbségek, köztük a hadsereg egyik leglojálisabb részét alkotó és politikailag is nagyon fontos drúz kisebbség. A másik fontos ügy a gazdaság, az országban ugyanis van egy nagyon komoly elszegényedő középosztály, aminek egyik látványos tünete, hogy olyan drágák az ingatlanok, hogy a bérből és fizetésből élőknek szinte lehetetlen lakást venni. A harmadik a külső fenyegetések, így Irán, Szíria, a Hezbollah és ide sorolnám a gázai Hamászt is. Végül persze a palesztin-kérdés, és a ciszjordániai telepeken élő zsidók sorsa” - sorolta a szakember.
Feltűnő, hogy a biztonsági kérdések csak a lista alján kaptak helyet. Ennek oka, hogy a szakértő szerint Izraelben soha nem volt még ilyen jó a biztonsági helyzet. „Nincs olyan állam a térségben, amely ellenséges és egyben komoly katonai kihívást jelentene, beleértve Iránt is. A Hamász ugyan megkeseríti az izraeliek életét, de az ország létezésére semmiféle valós fenyegetést nem jelenten. Amíg a Palesztin Hatóságban Mahmúd Abbász elnök van hatalmon – ami hajlott kora miatt bármikor véget érhet – addig palesztin színtéren sem várható elmozdulás” - magyarázta.
Úgy tűnik a jelenlegi kormány legfőbb kihívója mégis egy katonaember, ám egyetlen kampánytéma aligha lenne elég a győzelemhez. „Beni Ganc minden választói rétegnek próbál kedvezni. Kemény fenyegetéseket intéz például Izrael külső ellenségeihez. Egyetért azzal is, hogy Izrael a zsidóság nemzetállama, de a drúzoknak és a többi kisebbségnek gesztust téve ő azt is hozzátenné ugyanehhez az alaptörvényhez is, hogy az ország minden állampolgára egyenlő. Beszélt arról is, hogy meg kell fékezni az elszabadult ingatlanárakat, ami baloldali üzenet. Nem zárkózik el a békétől, viszont kitart amellett, hogy Jeruzsálem az ország oszthatatlan fővárosa, ami meg jobboldali vélemény, és csapata is inkább jobboldali” - helyezte el a volt vezérkari főnököt a politikai palettán. „Valóban aggódhat Netanjahu, hiszen Beni Ganc személyében olyan kihívóra talált, akire a választók biztonsági szempontból is nyugodtan rábízzák az országot. Mellette szól az is, hogy nem erodálta magát a korábbi politikai harcokban. Minden esélye megvan, hogy megszorongassa a Likud jelöltjét, vagy akár győzelmet arasson”- latolgatott Csepregi Zsolt.
