Decemberben még nem tűnt irreálisnak, hogy Bugár Béla személyében magyar államfő költözzön a pozsonyi Grassalkovich palotába, az azóta eltelt néhány hét azonban átírta az erőviszonyokat. Szlovákiában március 16-án rendezik meg az elnökválasztás első fordulóját, második fordulóra március 30-án kerülhet sor. És egyelőre úgy tűnik, lesz második forduló, de Bugár Béla nélkül.
A Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt elnöke, Bugár ugyan hosszú ideje az ország egyik legnépszerűbb és leghitelesebb vezető politikusa, akinek a kárpát-medencei kisebbségben politizáló magyarok közül egyedüliként sikerült átlépnie az etnikai alapú politizálás határain és többségi támogatókat is maga mögé állítania, az államfői tisztség mégis számára is távoli.
Novemberben még őt mérték toronymagas esélyesként 32,3 százalékkal, decemberben pedig a szlovákiai választók 16 százaléka szavazott volna a magyar jelöltre. Mára viszont Bugár támogatottsága is alig haladja meg a szlovákiai magyarok részarányát, 8 – 10 százalék közötti. A novemberi - decemberi adatok csalókák, mivel csak azok támogatottságát mérték, akik biztos indulóknak számítottak, a jelöltállítás viszont csupán január 31-én zárult.
Mivel a szlovák politikát 2006 óta uraló Robert Fico háttérbe szorult, és pártja, a Smer is meggyengült, soktényezőssé vált az elnökválasztás is. A tavalyi Kuciak-gyilkosság következtében kormányfő cserére is kényszerült Smer ugyan még mindig a legnagyobb politikai erő, de ez messze nem elég ahhoz, hogy jelöltje gond nélkül államfő lehessen. Ficoék ezért is reménykedtek a legnépszerűbb szlovák politikus, a szociáldemokrata Miroslav Lajcák külügyminiszter indulásában annak ellenére, hogy Lajcák az ENSZ menekültügyi megállapodás kapcsán decemberben élesen szembekerült pártjával. A külügyminiszter szinte biztos befutó lehetett volna, ám nem vállalta az indulást, így az utolsó száz méteren lett a Smer jelöltje Maros Sefkovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke és energiaunióért felelős biztosa, aki az előző uniós ciklusban az oktatási, ifjúsági és kulturális biztosi tisztséget töltötte be. Sefkovic előszeretettel hangsúlyozza, hogy nem tagja Fico pártjának, csupán annak támogatását élvezi.
És nem véletlenül teszi, a demokratikus intézményrendszerbe, a pártokba vetett bizalom megrendülése olyan mértékű, hogy a dobogós helyen álló jelöltek mindegyike függetlenként méretkezik meg.
Múlt hét végi felmérés szerint Sefcovic és a liberális SaS által támogatott független vegyészprofesszor, Robert Mistrík azonos, 16,6 százalékos támogatottsággal rendelkezik, a harmadik helyen ugyancsak egy független, a szélsőjobboldali Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója áll 11,7 százalékkal. Harabin helyezése meglepetés, hiszen a bíró úr igen változatos politikai életúttal rendelkezik – a 80-as évek kommunistájából lett először a Meciar-kormányzat keményfiúja, majd Fico oldalán kötött ki, de szélsőséges kijelentései miatt a Smernek is vállalhatatlan volt. (A jelöltek mezőnyében igen szép számmal található szélsőséges, populista politikus is, közöttük a saját párttal rendelkező neonáci Marian Kotleba is.)
Mistrik professzor sem a SaS-nak köszönheti elsőséget, hanem inkább annak, hogy közel egy éve bejelentette indulását, kampánya gyakorlatilag azóta tart. Ez komoly előnyt jelent számára az utolsó pillanatban színre lépő Sefkoviccsal szemben. Mindkét éllovas az Európai Unió és a demokratikus jogállam elkötelezett híve, akárcsak a 10,1 százalékon, negyedikként mért Bugár Béla. Így a magyar jelöltnek legfeljebb abban az esetben lenne esélye, ha Sefkovic és Mistrik is visszalépne, ellenfele pedig valamely szélsőséges jelölt lenne.
Bugár Béla minden bizonnyal inkább pártja megerősítéséért vállalta a jelöltséget. A jobbközép Híd-Most támogatottságát megrendítette már az is, hogy koalícióra lépett Fico baloldali Smerjével és a korábban magyarellenes SNS-el. Az, hogy a Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolása utáni politikai földrengésben kitartott a koalíció mellett, tovább rontotta Bugár és a Híd hitelét. A magyar politikus mindenek ellenére nagyobb népszerűségnek örvend mind pártja és mind az egyre szaporodó szlovákiai magyar formációk bármelyike. Az Orbán-kormány felvidéki partnere, a 2010 óta parlamenten kívülre szorult MKP elnöke, Menyhárt József is versenybe szállt, de népszerűsége alacsonyabb pártjáénál is, 2 százalék alatt mérik.
