A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek. A Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán kedden megjelent bejegyzés szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”.
Mindezt az úgynevezett „mag-kerettantervek” biztosítanák. (Ezek azt határozzák meg, mit kell minden diáknak megtanulnia. Azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol).
Az általános iskola alsó tagozatában (1-4. évfolyam) a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az elsőszámú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”. A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át.
A felső tagozaton (5-8. évfolyam) ugyancsak „az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett”. A Nat-fejlesztők szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése.
– Mindez támogatandó, de a tavaly szeptemberben nyilvánosságra került Nat-tervezetből nem olvasható ki, hogy a gyakorlatban hogyan valósítanák meg ezeket a célkitűzéseket – nyilatkozta lapunknak Totyik Tamás matematikatanár, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik – aki az országos kompetenciamérés matematikai feladatíró csapatának munkájában is részt vett – szerint nem elég kidolgozni a kerettanterveket, a célok eléréséhez a tanárképzésen és továbbképzésen is változtatni kell. Az ugyanakkor nem látszik, hogy lenne erre politikai akarat. – A pedagógusok átlagéletkora 50 év fölött van, ők már nehezebben tudnak új módszerekhez alkalmazkodni – mondta, hozzátéve: az, amit most a pedagógusképzésben tanítanak, teljesen ellentétes a fentebb vázolt célkitűzésekkel.
Totyik Tamás furcsának találta, hogy a kormány még jóvá sem hagyta az új Natot, de már megkezdődött a kerettantervek kidolgozása. A feladat irányításával Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnökét bízták meg. Az új Nat tavaly ősszel nyilvánossá vált tervezete Csépe Valéria akadémikus professzor vezetésével készült el. A kormány akkor nem fogadta el, szerintük ugyanis nem elég „nemzeti”, ezért átalakításra szorul.
Azt nem tudni, hogy pontosan kik írják át az anyagot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal csak annyit közölt: a tavaly őszi verzió átdolgozása „az arra érkezett mintegy 600 észrevétel alapján még folyamatban van”. A tervek szerint 2020 szeptemberétől vezetnék be, felmenő rendszerben. Totyik Tamás szerint ez nagyon kevés idő, hiszen a tanárképzés mellett a tankönyveket is az új Nathoz kellene igazítani, minderre a következő másfél év nem elegendő.
