Az Európai Bizottság nemrégiben kongatta meg a vészharangot, s figyelmeztetett az interneten leselkedő veszélyre. A brüsszeli testület felhívása szerint minden tagországnak komolyan kell vennie a fenyegetéseket, „Meg kell akadályoznunk, hogy állami vagy nem állami szereplők aláássák a demokratikus rendszert, s ezt fegyverként használja fel ellenünk” – olvasható a drámai hangú felhívásban.
Az Európai Bizottság - az EU külügyi szolgálatával - tavaly decemberben fogadott el akciótervet a dezinformációs kampánnyal szemben. Utaltak arra: a következő két évben összesen 50 választást rendeznek meg a tagállamokban, nem szabad hagyni, hogy az EU ellenfelei kerüljenek túlsúlyba az internetes terepen.
A legutóbbi EP választás idején még nem volt napirenden az álhírek terjesztése, most azonban a Bizottság számára prioritást élvez az, hogy biztosítsa az egyes voksolások minden szempontból demokratikus lebonyolítását. Aggodalomra van is ok, hiszen az elmúlt években több olyan választást, referendumot is tartottak, ahol bizonyíthatóan az interneten keresztül próbálták meg befolyásolni a voksolás végkimenetelét. A klasszikus példa erre a 2016-os amerikai elnökválasztás. Robert Mueller különleges ügyész mindmáig vizsgálja az orosz beavatkozás mértékét. Hackerek behatoltak az amerikai Demokrata Párt szervereire, s értékes információk sorát csenték el. Szintén kibertámadásnak volt kitéve a német parlament, a Bundestag, illetve a berlini kormány is.
Kevesebbet foglalkozott vele a világsajtó, de szintén komoly külső támadások érték 2016 áprilisában a hollandiai népszavazást is, amikor a németalföldiek egyértelműen nemet mondtak az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodásra. Minden említett alkalommal Oroszországhoz vezettek a szálak.
Az orosz hackerek a 2017 májusi francia elnökválasztás előtt is akcióztak. Akkor az elnökké választott Emmanuel Macron kampánycsapatát támadták, melynek nyomán több ezer email vált nyilvánosan elérhetővé a világhálón. Macron pártja akkor azt közölte, a Pawn Storm nevű Oroszországhoz köthető hackercsoport hajtotta végre az akciót, amellyel le akarták járatni Macront és ellenfelét, a jobboldali radikális Marine Le Pent akarták előnyösebb helyzetbe hozni. Az orosz trollok azonban az utóbbi időben a sárgamellényesek tüntetésein is hallattak magukról. Lapjelentések szerint egy rendszerint a Kreml álláspontját szajkózó twitterezői kör újabb kommentelési csúcsokat döntött, és a #giletsjaunes tag alatt olyan álhíreket terjesztettek, melyek szerint egyre több rendőr támogatja a sárgamellényeseket, s egyes helyeken már fel is lázadtak az egyenruhások.
Oroszország ugyan rendre mindent tagad, de a Kreml stratégiájáról mindent elmond Valerij Geraszimov vezérkari főnök egy 2013-as kijelentése. Kifejtette, a politikai célokat már nem csak konvencionális fegyverekkel, hanem dezinformációs kampányokkal, politikai, humanitárius és más nem katonai eszközökkel lehet elérni, kihasználva az emberek esetleges elégedetlenségét. Ezt a stratégiát követte Moszkva 2014 tavaszán, a Krím félsziget bekebelezésekor is.
Az Európai Külügyi Szolgálat 2015-ben munkacsoportot hozott létre, azzal a céllal, hogy megfigyelje az Oroszország által irányított médiumokat és internetes platformokat. A testület azóta több mint 4500 Oroszországból érkező dezinformációs esetet dokumentált és elemzett. Az összegzések az euvsdisinfo.eu oldalon olvashatóak. Egy egységet is felállítottak, amely tavaly első ízben saját költségvetést is kapott. Ám csodákra nem lehet képes, hiszen mindössze négy tagból áll. A következő években azonban további szakértőket kívánnak toborozni, tizenegy állásra írtak ki pályázatot, s megkétszerezik az egység támogatását. Egyelőre csak az orosz internetes tevékenységet vizsgálják, később azonban a kínai hackerek tevékenységét is górcső alá akarják venni. A tervek között szerepel, hogy a tagállamokkal saját védekezési mechanizmusokat építtessenek fel, s az országok egymás között is jobban kommunikáljanak.
Az orosz internetes támadások a szentpétervári, úgynevezett Internet Research Agencytől indulnak. Az ügynökségnek mintegy ezer munkatársa van, a céget a Kreml irányítja. Az Egyesült Államokkal szembeni internetes akció már 2013 közepén megkezdődött, s amerikai adatok szerint a támadásra 25 millió dollárt különítettek el – írja a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. Az internetes kalózok több mint ezer megtévesztő videót töltöttek fel a Youtube videomegosztó portálra, 3841 felhasználói fiókot nyitottak a Twitteren, ezzel 1,4 millió felhasználót értek el. Ennél is hatékonyabbak voltak más közösségi oldalakon. Az Instagramon 133 fiókot létesítettek, s 116 ezer bejegyzésükkel legalább 20 millió embert értek el. A Facebookon több tízezer bejegyzést tettek, ezeket 126 millió felhasználó olvashatta.
Az akció végrehajtói amerikaiaknak adták ki magukat. Célpontjaik közé az afrikai-amerikaiak is tartoztak, akik számára sikeres fórumokat is létrehoztak. A Twitteren több mint száz botot létesítettek, amelyek helyi híreket közöltek és tudatosan terjesztették a propagandát. A legfőbb cél az volt, hogy „kiaknázzák a társadalomban keletkezett repedéseket”, s elmossák a valóság és a fikció közötti határokat.
Összességében megállapítható: az orosz hackerek szélsőségeseket, szeparatistákat támogatnak, olyan pártokat, amelyek az Európai Unióval szemben pozicionálják magukat. A Brexit-népszavazás előtt hevesen agitáltak a britek kilépése mellett. Bár szakértők még nem fedeztek fel összehangolt támadásra utaló jeleket az EP-választás közeledtével, nincs kétségük afelől, hogy történnek majd kísérletek a voksolás befolyásolására. A májusi választás jó alapot is jelent, hiszen legutóbb, 2013-ban az uniós polgároknak mindössze 43 százaléka ment el. Minél alacsonyabb a részvétel, annál könnyebb váratlan eredményt produkálni.
