;

női jogok;

Gyakorolhatja szavazati jogát. Az afgán nők egyharmada nem akar nemek közötti egyenlőséget

- Nem sok jót ígér az afgán nőknek a béke

Aggódhatnak az afgán nők, a várható amerikai kivonulás után ugyanis újra rosszabbodhat a helyzetük. Legalábbis erre utal az a felmérés, amelyet a nemek egyenlőségével és a nők felemelkedésével foglalkozó ENSZ-szervezet a ProMundo partnerszervezettel közösen végzett a napokban, a katari béketárgyalásokkal egyidőben.

Az Egyesült Államok és a tálibok közötti megállapodástervezet az amerikai katonák Afganisztánból való kivonásáról egyelőre nem nyilvános, az eddig kiszivárgott hírek szerint azonban az afganisztáni általános emberi jogi helyzetet nem érinti. A Trump-kormányzat állítólag csak annyit kér, a tálibok biztosítsák azt, hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam ne használhassa az ország területét a Nyugat elleni támadásokhoz.

Ha valóban másfél éven belül megtörténik a végleges amerikai csapatkivonás, akkor nemcsak a kabuli világi kormányzat kerülhet komoly pácba, hanem az afgán nők is, főképp annak fényében, hogy az amerikai-tálib megállapodás része az is, hogy a jelenlegi világi vezetésnek a jövőben be kell vonnia a kormányzásba a tálibokat is.

A Reuters hírügynökség által ismertetett felmérés szerint az afgán férfiak kétharmada nem csak a női jogok bővítését ellenzi, hanem úgy vélekedik, hogy már most is túl sok joggal rendelkeznek a nők. Azt pedig csupán 15 százalék gondolja, hogy egy házasságon belül a feleknek egyenrangúaknak kellene lenniük. Ezt nem csak a szélsőséges iszlamisták vallják - a felmérés a teljes lakosságot érintette. A legelkeserítőbb az, hogy a fiatalok körében sokkal magasabb az intolerancia e téren, mint az idősebb generációknál. Sőt, a nők mintegy egyharmada sem lelkesedik a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért, ők is soknak tartják jelenlegi jogaikat - derül ki a felmérésből.

Gary Barker, a Rio de Janeiróban létrehozott, már 20 országban tevékenykedő ProMundo szervezet alapítója szerint a fiatal férfiak körében tapasztalt attitűd többek között annak köszönhető, hogy ez a generáció már a folyamatos háborús, polgárháborús időkben nőtt fel, a háború és szegénység sújtotta országban a megélhetésért küszködik, és úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség fenntartása javítja munkához jutási esélyeiket valamint az ország stabilitásának a visszaállítását. A megkérdezett férfiak fele állította azt, hogy a női jogok bővítése a férfiak jogainak szűkítését jelentené. Nagymértékben befolyásolták nézeteiket a vallásos tanítások, valamint a tálib uralom 2001-es megdöntése után létrejött kettősség - állítja Barker. 

A valóságLátszólag óriási javulás történt Afganisztánban az elmúlt 17 évben, a külföldi, főleg amerikai katonai erők által hatalomban tartott világi vezetés alatt, de ez csak a felszín. Miközben a kabuli törvényhozás egyharmadát már női képviselők adják, addig vidéken szinte semmi sem változott a tálib uralomhoz képest. Az ország közel felét újra a tálibok tartják felügyelet alatt, de a törzsi, vallási szabályok uralják a kormányzat által felügyelt vidéket is. A nők többsége számára a továbbtanulás álom, a valóság pedig a korai kényszerházasság, a családon belüli erőszak vagy legalábbis kiszolgáltatottság, a korai szülések és az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatti nagyarányú elhalálozás. Az 1996 és 2001 közötti tálib uralom idején a nők számára tiltott volt a tanulás és a munkavállalás, az arcukat is takaró burka viselésére kötelezték őket, otthonukat csakis férfi családtag kíséretében hagyhatták el. A nyugat által támogatott világi kormányzatok feloldották ezt a tilalmat, ám vidéken máig az íratlan törvények dominálnak.   

Egyre többen költöznek el Oroszországból - a nagyon eltérő számokat tartalmazó statisztikai adatok ebben az egyben egységesek.