Független szakértő bevonását kezdeményezi az Audi Hungária Zrt. annak érdekében, hogy mielőbb megállapodás szülessen a győri jármű- és motorgyár dolgozóit képviselő helyi szakszervezet és a cég között – derül ki a vállalat HR-osztályának honlapján közöltekből. Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHSZF) ugyanis a hétfőn éjszakába nyúló maratoni tárgyalássorozat ellenére sem tudott még mindig megállapodni a menedzsmenttel az idei béremelés mértékéről. Úgy tudjuk, valamilyen szintű tárgyalások jelenleg is zajlanak, de ezekről egyelőre a szakszervezet sem kívánt bővebb információkat közölni.
A munkáltató hétfőn egy új, 15 hónapra szóló béremelési ajánlattal állt elő, ami alapján az alapbérek a szakszervezet követelésének megfelelően 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal nőttek volna. Cserébe viszont a béren kívüli juttatások éves kerete az eddigi 620 ezer forintról 300 ezer forintra csökkent volna (holott a szakszervezet az adóterhek idei emelkedése miatt az éves cafeteriakeret 787 ezer forintra növelését kérte).
Az AHFSZ szerint ez súlyos ár, ezért az ajánlatot elutasították. Csalogány György, a szakszervezet elnökhelyettese szerint amellett, hogy csupán a számok tologatását jelenti, meglehetősen cinikus is a cégvezetés ezen ajánlata. Az évi 620 ezer forintos cafeteriakeretet ugyanis éppen a két évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk során harcolták ki maguknak a dolgozók, most pedig a vezetőség ebből akarja fedezni az alapbéremelési követelésüket.
A múlt csütörtökön hajnalban kezdődött munkabeszüntetés tehát folytatódik. Csalogány György szerint – ha addig nem lesz megállapodás – valószínűleg a 168 órásra meghirdetett sztrájk határidejének lejárta után is tovább folytatják a sztrájkot. A sztrájkbizottság szerdán ül össze, hogy döntsön erről.
A győriek munkabeszüntetése egyre nagyobb problémákat okoz az anyavállalatnak, újabb üzemek kényszerültek leállásra. Kedden a Volkswagen pozsonyi gyárában is leállt több szalag a győrből származó alkatrészek hiánya miatt. Lucia Kovarovic Makayová, a Volkswagen Slovakia szóvivője az MTI megkeresésére megerősítette a hírt. Mint mondta: a győri sztrájk egyelőre a luxus SUV-ok pozsonyi gyártására volt hatással, a városi kisautók (NSF szegmens) gyártása viszont korlátozások nélkül folytatódik. A szóvivő kérdésre válaszolva merő spekulációnak minősítette azt a közösségi oldalakon terjedő információt, miszerint a győriek sztrájkjához - szolidaritásból vagy más ok miatt - a pozsonyi VW dolgozói is csatlakozni készülnének.
Győrben Audi és Volkswagen márkájú járművekbe készítenek átlagosan mintegy 9 ezer motort naponta, ezeket a Volkswagen konszern 31 járműgyártó üzemébe szállítják el. Mivel ezek nem érkeztek meg, az Audi ingolstadti üzemében hétfőn leálltak az A3, A4, A5 és a Q2 modelleket gyártó szalagok, és csütörtökig 10 ezer munkavállaló számára kényszerszünetet rendeltek el. Több ezer járművet nem tudnak tehát Ingolstadtban legyártani, mert hiányoznak ehhez a Győrben készülő motorok. Neckarsulmban, ahol az Audi az A8-ast gyártja, még a hét közepéig van elég motor a gyártáshoz.
Úgy tudjuk, nem csak a külföldi üzemekben, hanem a magyarországi partnercégeknél is problémát okoz a győriek sztrájkja, két alkatrész-beszállítónál már áll a munka.
Győzködik a dolgozókat
Eközben az Audi érdekes módszerekkel próbálja jobb belátásra bírni a dolgozókat. "Egy sztrájk mindenkinek fáj! Sztrájk idejére nem kapsz bért!" A 24.-hu információi szerint ilyen üzenetekkel bombázzák a győri Audi-gyárban a még nem sztrájkolókat. Az Audi Hungaria HR-osztályának honlapján is megtalálható képeket olyan monitorokon jelenítik meg, amelyek korábban a munkavégzéssel összefüggő instrukciókat közöltek.
A szakszervezeti vezetők arról számoltak be lapunknak, hogy a győri Audi-vezetők sorra járják a sztrájkoló dolgozókat, és arról próbálják meggyőzni őket: fogadják el a cég ajánlatát, és vegyék fel újra a munkát. Nem csak a cég ajánlatának kedvező voltát ecsetelik, hanem arról is beszélnek, hogy ha folytatódik a sztrájk, akkor az Audi elviszi a termelést Győrből, de legalábbis nem kapnak új megrendeléseket, így a dolgozóknak nem lesz munkájuk. A szakszervezeti vezetők viszont igyekeznek megnyugtatni a dolgozókat, hogy nem fenyeget ilyen veszély, csak a munkáltató próbál ily módon nyomást gyakorolni.
A kormány - nyilatkozatai alapján - továbbra sem kíván beavatkozni a győri eseményekbe. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még múlt héten azt mondta: örülnének, ha a munkavállalók követelései minél nagyobb mértékben teljesülnének, és minél magasabb bérért foglalkoztatnák a magyar dolgozókat a külföldi cégek, beleértve a német autóipari vállalatokat is. Eszközük azonban nincs annak kikényszerítésére. Egy külföldi cég és a magyar munkavállalók közötti vitában közvetlenül a kormány nem tud részt venni - mondta.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pedig arról beszélt hétfő délután a Euronews riporterének, hogy a magyar kormány semleges álláspontot foglal el a győri Audi-gyár dolgozóinak sztrájkjával kapcsolatban. Azt is mondta: szerinte mindkét félnek, így a cég vezetésének is engednie kell. Csak egy megoldás van az ilyen viták rendezésére, ez pedig a kompromisszum a munkáltató és a munkavállalók között – fogalmazott.
Az iparkamara elnöke már aggódik
A kormánnyal jó viszonyt ápoló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke viszont aggodalmát fejezte ki a Világgazdaságnak adott interjújában a győri Audi-sztrájk miatt. Az ugyanis szerinte az ország befektetői megítélését ássa alá. Parragh László túlzónak tartja a szakszervezet követeléseit. „Elszaladt velük a ló. A bérfelzárkóztatás pártján állok, de ezt csak megfelelő tempóval lehet végigvinni, nagy ugrásokkal nem, mivel ezt nem követi le a termelékenység és a hatékonyság” – fogalmazott.
Arról is beszélt: a győri sztrájk a lehető legrosszabb pillanatban zajlik, ugyanis a németországi autóipar nincs könnyű helyzetben, a helyi szakszervezetek pedig erős nyomást gyakorolnak a gyártókra, hogy vigyék haza a külföldi termelési kapacitásaikat. Ehhez a követeléshez jó érv a magyarországi Audi-üzem leállása. Ezzel a visszaütő hatással vagy nem számolnak a győri szakszervezeti vezetők, vagy nem érdekli őket – jegyezte meg.
Parragh László szerint a csütörtök óta tartó munkabeszüntetés a teljes magyar gazdaságnak is komoly károkat okozhat. Az események erősen rongálják a Magyarországról alkotott befektetői képet, amely eddig megbízhatóságot és kiszámíthatóságot mutatott. A jövőbeli itthoni autóipari beruházások esélyét egyértelműen csökkenti a győri helyzet, amely azonban valószínűleg nem érinti a BMW debreceni projektjét - mondta.
Túry Gábor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa szerint viszont, ha a magyar leányvállalat pozíciói a sztrájk miatt gyengülnek is a cégen belül, akkor sem arról lesz szó, hogy összecsomagolják az itteni gyárat és arrébb költöztetik, arról viszont igen, hogy fejlesztenek-e az országban a későbbiekben.
A Portfoliónak nyilatkozva a szakértő azt mondta: a győri Audi-gyárban látott események következménye hosszabb távon akár az is lehet, hogy a Volkswagen-csoport nem Magyarországra hozza a termelést, hanem a régió más országaiba. Most azonban még nem tart itt a dolog, a győri üzem erős bástyája az Audinak. A magyar bérek pedig kifejezetten alacsonyak a konszern gyárai között, így az Audinak megéri nálunk termelni. Azonban ha sztrájkok akadályozzák a termelést, és Ingostadtban azt látják a vezérek, hogy romlik a profitráta és Magyarországon nagyon nehéz megegyezni a szakszervezetekkel, akkor átgondolhatják a további fejlesztéseket.
Az AHFSZ számításai szerint a magyarok vállalatcsoporton belüli bérelmaradása még régiós viszonylatban is jelentős: a cseh, a szlovák és a lengyel gyárakban 25, 28, illetve 39 százalékkal többet költenek bérekre. Az AHFSZ azért küzd, hogy a győri Audi-dolgozók régióban is tapasztalható bérlemaradása csökkenjen. Mert igaz ugyan, hogy a győri motor- és járműgyárban dolgozók átlagban a hazai átlagkeresetek másfélszeresét is megkeresik, de például a Volkswagen szlovák és lengyel, valamint a VW-csoporthoz tartozó Skoda gyáraiban az árbevételhez képest is magasabb – 4,7-6 százalék közötti - a bérek aránya, mint a konszern győri üzemében, ahol mindössze 3,11 százalék az arány.
Túry Gábor szerint viszont a jogos bérfejlesztési igények mellett nem érdemes összehasonlítani egy kifejezetten az összeszerelésre szakosodott autógyárat egy motorgyárral, mivel teljesen más profitrátával dolgozik. A járműgyártásban az autó-összeszerelés és az alkatrészgyártás közti bérszint akár 60-70 százalékos különbséget is mutathat az előbbi javára.
A közép-európai telephelyek - ahogyan más világszinten szerveződő vállalatoknál úgy a Volkswagennél is - globális szintű versenyben vannak egymással. A helyi leányvállalat vezetője az anyavállalattól kapja a mandátumát, és ha belemegy egy egyszeri, 20 százalékos béremelésbe, azzal rontja a vállalaton belüli pozícióit. A cégvezetés így egyrészt saját érdekét nézi, amikor nem megy bele egy ilyen jelentős béremelésbe, másrészt az is fontos számára, hogy a Volkswagen-csoport hol valósítja meg jövőbeli fejlesztési terveit - magyarázta.
Nem csak az a kérdés, hogy egy adott ország elnyer egy beruházást (bérszinttel, képzettséggel és adókedvezményekkel), hanem az is, hogy a leányvállalat profitabilitása magas maradjon az adott országban - mondta Túry Gábor, aki szerint Győrben bízik az Audi, mert kifejezetten sok beruházását valósítottak meg a városban, vagyis a kezdeti bizalom megmaradt.
