Valóságos krimihez kezd hasonlítani a kínai Huawei botránya, amely nemcsak az Egyesült Államok és Peking viszonyát befolyásolja, hanem Washington és az EU kapcsolatát, sőt a kanadai belpolitikát is. A botrány még december elején robbant ki, amikor az Egyesült Államok kezdeményezésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei pénzügyi igazgatóját. Azzal gyanúsítják az üzletasszonyt, hogy megsértette az Irán elleni szankciókat. Az Egyesült Államok nemrég kezdeményezte kiadatását Ottawától.
Múlt hét végén aztán új fordulatot vett az ügy, miután Justin Trudeau kanadai miniszterelnök visszahívta állomáshelyéről hazája Kínába akkreditált nagykövetét, saját liberális párttársát, John McCallumot. McCallum nyíltan bírálta a Huawei pénzügyi vezetőjének letartóztatását. Trudeau a lépéssel azért vállalt komoly kockázatot, mert így magára haragíthatja Pekinget, így a kínai hackerek nehézségek sorát okozhatják neki a kanadai parlamenti választások közeledtével.
Az egész botrány hátterében nem a jegelt amerikai-kínai kereskedelmi háború áll, hanem az 5G hálózat fejlesztése miatti vita. Nem egyszerű mobilhálózatról van szó, hanem egy olyan rendszerről, amelyben már a mesterséges intelligencia is fontos szerepet játszhat. Ha ezt Peking rossz célokra, mások kiterjedt megfigyelésére használná fel, akkor olyan jövő várna a világra, amely még Orwell legsötétebb jóslatait is felülmúlja. A megannyi szoftveres újdonságot jelentő új hálózatot a negyedik ipari forradalom alapjának is nevezik, mert lehetővé teszi, hogy eszközök milliárdjai kommunikáljanak egymással.
Az amerikai kormány mindent elkövet azért, hogy megakadályozza: az 5G piacát Kína uralja, s a kiépítéséhez szükséges technológiát a Huawei szállíthassa. Ezért egyre nagyobb nyomást helyezhet szövetségeseire: szorítsák ki ők is a piacról az óriásvállalatot. Mint a New York Times kormányzati forrásokra hivatkozva írta, Lengyelország például akkor számíthat az Egyesült Államok katonai támogatására, ha teljesíti Donald Trump ezen óhaját. Aligha véletlen, hogy nemrégiben Lengyelországban őrizetbe vették a Huawei egyik középvezetőjét, a pekingi kabinetnek való kémkedés vádjával. Varsóban fel is merült a lehetősége annak, hogy a közszférában betiltják a kínai vállalat által gyártott eszközök használatát.
Szintén a New York Times írta, hogy a Fehér Ház hónapok óta olyan rendeleten dolgozik, amelyet várhatóan a következő hetekben tesz közzé, és célja, hogy kitiltsák a Huaweit a távközlési hálózatokból. Vagyis a tilalom már nem csak a kormányzati hálózatokra vonatkozna.
Ren Zhengfei, a Huawei Technologies alapítója természetesen váltig tagadja a kémkedés vádját, mint mondta, sosem tenne olyat, amellyel más országoknak ártana, de a végsőkig támogatja a kommunista pártot.
Az amerikai kormányzat már 2010-ben, Barack Obama elnöksége idején is kétkedéssel tekintett a kínai óriáscégre, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) be is hatolt a vállalat szervereire. 2015-ben megállapodás született Washington és Peking között arról, hogy az interneten ellopott adatot nem lehet saját ipari célra felhasználni. Ezután kimutathatóan csökkent is a Kínából érkezett kibertámadások száma, mára azonban – a Washington és Peking közötti viszony elmérgesedése miatt – minden visszaállt a régi kerékvágásba.
A kérdés: Washingtonnak sikerül-e meggyőznie szövetségeseit arról, hogy a Huawei valóban a mindent látó „Nagy Testvér” kidolgozásán munkálkodik? Berlin egyelőre kivár, inkább kétoldalú kibermegállapodást kötne Pekinggel. Ugyanakkor Washingtont sem akarja magára haragítani, nem akarja Angela Merkel kormánya, hogy Trump ismét a német autókkal szembeni vám bevezetésével fenyegessen. A vélemények megoszlanak a kínaiak szerepe kapcsán. A német kínaszakértő, Jan Weidenfeld úgy vélte: valós a fenyegetés, s a német kormánynak is csatlakoznia kellene a tilalomhoz.
