népzene;Fonó;

- Bodzavirágok muzsikája - Bozzay Zina a Fonóban

Az Egyesült Államokban élő énekesnő, Bozzay Zina Music of Elderflowers (Bodzavirágok muzsikája) – Magyar népdalok kézműves átiratban címmel jelentette meg új lemezét, amelyen kárpát-medencei népzene hallható, egészen egyedi értelmezésben és feldolgozásban. A budapesti bemutatót a Fonóban tartják szombat este.

Bozzay Zina édesapja magyar, de ő már San Franciscóban született és nőtt fel. Zeneszerzésből szerzett mesterdiplomát, de ekkor még nem gondolta, hogy – gyökereit kutatva – professzionális énekesként és komponistaként kárpát-medencei népzenével szeretne foglalkozni. „Korábban a saját zeneszerzői világom és a magyar népzene még egyáltalán nem kapcsolódott össze. Aztán ahogy fokozatosan megismertem a magyar népdalok csodálatos gazdagságát, egyre mélyebben meg akartam ismerni ezt a kiapadhatatlan kincsestárat. Mostani zenekarommal, a Vadalmával már teljesen természetes számomra, hogy saját kompozícióim is a népzenéből bontakoznak ki. Nagyon vonzónak találom azt a szimbolikát, filozófiát, költészetet és életmódot, amely a magyar népzene előadásához kötődik” – mondja a Népszavának Zina.

Szenvedélyes érdeklődéséből logikusan következett, hogy Magyarországra jött tanulni. Többek között Fábián Éva (Óbudai Népzenei Iskola), Navratil Andrea népdalénekes és Agócs Gergely (Hagyományok Háza) volt a mestere, de sok időt töltött falusi énekesek társaságában is, s ezáltal szépen megtanult magyarul. Az elmúlt tíz évben magyar népzenei indíttatású (saját szerzeményeket is felvonultató) koncertjeivel sikerrel szerepelt New Yorkban, Los Angelesben és San Franciscóban, az utóbbi négy évben pedig már a Vadalma együttessel lép színpadra. Mindig arra törekszik, hogy az adott népdalt eredeti, tiszta formájában is bemutassa, feldolgozásai azonban sokszor merészek, újszerűek. Zenésztársaitól (ld. keretes írásunkat) gyakran kéri, hogy tanulmányozzák és előadásukba építsék be a hagyományos magyar népi hangszerek, így a tekerő, a koboz, az ütőgardon, a duda vagy a falusi brácsa hangzását.

A Music of Elderflowers – Magyar népdalok kézműves átiratban című projekt (lemez és turné) Zina eddigi törekvéseinek egyfajta összegzése. A lemezanyagot játszották már Kaliforniában, New Yorkban (Brooklynban és Manhattanben is), valamint Szatmárnémetiben és Debrecenben. „Zinát példaként tudom állítani mint korunk igényeinek megfelelő, de a magyar népdalok lelkületét szakmai alázattal megtartó komponistát” – vélekedik róla tanára, Fábián Éva. A Fonó népzenei igazgatója, Berecz István szerint „Zina a klasszikus zene felől közelíti a magyar népdalt, és a cselló-hegedű hangszerelésben, a két csodálatosan virtuóz zenész kezén, felfogásában tovább virágzik hagyományos zenénk – újabb és újabb színeit megmutatva.” Cserepes Károly zeneszerző úgy látja, „szép és eredeti anyag született, amely olyan, mint egy bélyegsorozat: minden darabja ugyanarról szól, finom, árnyalatnyi különbségekkel.” Mindeközben Zina már a folytatást tervezi: annyira bőséges a repertoárja, hogy a Vadalmával szinte bármikor felvehetne egy második lemezt. Viszont tanítani is szeretne, hogy az amerikai diaszpórában minél többen megismerjék és megszeressék őseik szülőföldjének dalkultúráját.   

Infó

Bozzay Zina és a Vadalma együttes lemezbemutató koncertje

Vendégek: Fábián Éva, Navratil Andrea, Agócs Gergely

Január 26. (szombat), 20:00, Fonó Budai Zeneház

A Vadalma együttesAmióta Bozzay Zina megalapította a San Francisco-i magyar Népdalkört, egyre több workshopra és fesztiválra kap meghívást, tanít és koncerttel egybekötött előadásokat tart. Ezért látta szükségesnek, hogy állandó zenekart alapítson, akikkel már szélesebb közönségnek, sokszínűbb hangzásban mutathatja be repertoárját. A Vadalma hegedűse, Matthew Szemela nagyon változatos műfajokban otthonos – olyan sztárokkal is együtt dolgozott, mint Sting, Olivia Newton John vagy Susan Sarandon. A trió csellistája, Misha Khalikulov Üzbegisztánból származik, de Zinához hasonlóan San Franciscóban nevelkedett. Különböző produkciókkal, számos műfajban eddig több mint harminc országban koncertezett. 

Pintér Béla és Társulata az együttes huszadik születésnapjára hozta létre a Jubileumi Beszélgetések című előadást a Fészek Klubban. Ennek kapcsán beszélgettünk a társulatvezetővel írói elfáradásról, tudatos határátlépésről, konkrét kortárs nevek használatáról és belső fájdalmakról.