;

Alekszisz Ciprasz;macedón névvita;görög kormányválság;

- Végleg lezárul a macedón névvita

Péntek hajnalban megnyílhat az Európai Unió, illetve a NATO felé vezető út Szkopje előtt. Új szakasz kezdődik a balkáni állam és Athén viszonyában is.

Közép-Európában meglehetősen szokatlan időpontra, helyi idő szerint péntek hajnali két órára tűzték ki a görög parlamentben annak a tavaly júniusi megállapodásnak a ratifikációját, amely deklarálja, hogy Görögország elfogadja Macedónia új nevét. Cserébe Athén nem akadályozza tovább Szkopje uniós és NATO-integrációját. 

A múlt héten a rendőrség adatai szerint 60 ezren tüntettek a görög fővárosban a – mint a görög sajtó nevezi – Preszpa-egyezmény ellen. (Ezzel arra utalnak, hogy a görögországi, de a macedón és az albán határhoz közeli Preszpa-tónál írták alá a júniusi, történelmi megállapodást.) A megmozdulások erőszakba torkolltak, elszabadult a pokol, ami nem szokatlan a hasonló görögországi tüntetéseken. Mondhatnánk azt, hogy egy hangos kisebbség vonult az utcára, erről azonban szó sincs. Felmérések szerint a görög lakosság mintegy 70 százaléka elutasítja a megállapodást, s azt, hogy a szomszédos államot Észak-Macedóniára kereszteljék át. A görög lakosság továbbra is attól tart, hogy Szkopje igényt tart az észak-görögországi Makedóniának nevezett területre, ahol számottevő szláv kisebbség él.

Az, hogy a macedón névvita mindmáig ilyen indulatokat gerjeszt Görögországban, a mindenkori athéni vezetés bűne. Nem készítették fel a lakosságot a fejleményekre, s meglehetősen egyoldalú kommentárok születtek, egy részük szerint Athén túl nagy kockázatot vállal azzal, hogy feladja vétójogát. Azt azonban elhallgatták, hogy Görögország már több mint két évtizeddel korábban, még 1995-ben, a tavaly júniusi megállapodás nélkül is garantálta Macedóniának, hogy nem akadályozza felvételét a különféle nemzetközi intézményekbe. Más kérdés azonban, hogy Athén ehhez nem tartotta magát, például 2008-ban, amikor megvétózta Szkopje közeledését a NATO-hoz.

A tavalyi megállapodást elutasító politikai pártok elsősorban azt kifogásolják, hogy bár a szomszédos ország valóban új nevet kap, a megegyezés szerint az ország lakóit macedónoknak nevezik. A dokumentum arra is kitér, hogy nyelvük pedig macedón, kiemelvén: a szláv nyelvcsaládhoz tartozik. Erre a kitételre azért volt szükség, hogy e szempontból a macedónok ne nevezhessék magukat Nagy Sándor örököseinek. A megegyezés kimondja, hogy a két ország tiszteletben tartja egymás területi szuverenitását, illetve tartózkodnak a nacionalista, irredenta állásfoglalásoktól. Nikosz Szkutarosz, az East Anglia Egyetem előadója szerint a tavaly júniusi megállapodás nem tökéletes, s mindkét országot fájdalmas kompromisszumokra kényszerítette. Ettől függetlenül nagy siker, hiszen egy régóta, majdnem három évtizede húzódó vitát zár le és lehetővé teszi Macedónia számára, hogy közeledjék a nyugati világhoz. „Ez pedig a balkáni világban nem is csekély eredmény” – állapítja meg a szerző.

A macedón névvita miatt kis híján megbukott Alekszisz Ciprasz kormánya, mert a kisebbik koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) vezetője, Panosz Kammenosz volt védelmi miniszter jelezte, nem támogatja a „hazaáruló” megállapodást, ezért kilép a kormányból. Múlt szerdán azonban a görög parlament minimális többséggel bizalmat szavazott a kabinetnek. Független képviselők, baloldali pártoktól átszavazók és az ANEL rebellisei mentették meg a kabinetet. Cipraszra ezután újabb fontos feladat hárult: össze kellett szednie legalább 151 támogatói szavazatot a görög-macedón megállapodás parlamenti ratifikálásához. Nem látszott reménytelennek a feladat, mert alapból 149-en támogatják a kabinetet, így csak két képviselőt kellett meggyőznie. Ennél azonban várhatóan több honatyát is sikerül a maga oldalára állítani. Becslések szerint ugyanis péntek hajnalban 154-en mondanak igent az egyezségre, amiért egyes pártok nagyon súlyos árat fizetnek. A To Potami nevű centrista erő jelezte, támogatja az egyezményt, tiltakozásul két képviselője kilépett a frakcióból, így megszűnt a képviselőcsoport. Szintén szétesett a baloldali pártokat tömörítő KINAL nevű formáció, mert egyik tagja, a Dimar jelezte, honatyái az igen gombot nyomják majd meg. Macedónia péntek hajnalban minden bizonnyal megkapja új nevét, a megállapodás nyomán átrajzolódik Görögország politikai térképe.

A megállapodáshoz vezető útAthén és Szkopje majdnem 28 éven keresztül vitáztak az ország nevéről. Görögország az ország 1991-es függetlenné válásától kezdve kifogásolta, hogy az új állam egy görög tartomány (Makedonia), illetve egy ókori, göröggel rokon nyelvű állam nevét viseli, ezért akadályozta a szláv nyelvű Macedónia európai és NATO-integrációját. A névvita megoldására több kísérletet is tettek, de évtizedeken át nem jártak sikerrel. Szintén görög nyomásra Macedónia a nemzetközi eseményeken a „Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia” (FYROM) nevet kapta. A névvitában az áttörést s 2017-es macedón választás jelentette, amikor a szociáldemokrata Zoran Zaev lett az új miniszterelnök, s sikerült megtörnie jobboldali nacionalisták hegemóniáját. A tavaly januári davosi Világgazdasági Fórum keretében a megoldásról tárgyalt a macedón miniszterelnök görög kollégájával, Alekszisz Ciprasszal. Eközben Athénra is mind nagyobb nyomás nehezedett, ne akadályozza tovább a megegyezést. Több hónapos tárgyalások után tavaly júniusban egyeztek meg, hogy a balkáni állami az Észak-Macedón Köztársaság nevet kapja. A megállapodást Macedónia népszavazásra bocsátotta, ám az alacsony részvétel miatt a referendum érvénytelennek bizonyult. Így a parlamentnek kétharmados többséggel kellett elfogadnia a névváltoztatásokhoz szükséges alkotmánymódosításokat, ami a múlt héten meg is történt.

Uniós alapjogot és négy EU-s irányelvet is sért a Magyarországon elfogadott, a menekültek segítését kriminalizáló törvény - állapította meg az Európai Bizottság.