;

Európai Bizottság;kötelezettségszegési eljárás;"Stop Soros";

- Második szakaszába lépett a Stop Soros! miatt indított kötelezettségi eljárás

Uniós alapjogot és négy EU-s irányelvet is sért a Magyarországon elfogadott, a menekültek segítését kriminalizáló törvény - állapította meg az Európai Bizottság.

Csütörtökön a második szakaszba léptette az EB Magyarország ellen tavaly nyáron elindított kötelezettségszegési eljárást, a menedékkérők támogatásának bűncselekménnyé minősítése miatt.  

Az EU ellenőrző és végrehajtó testülete indoklásában leszögezte, hogy a magyar hatóságok nem kezelték az eljárás megindításakor felvetett aggályokat. Eszerint a Stop Soros! néven elhíresült törvénycsomag és a hozzá tartozó alkotmánymódosítás négy EU irányelvet sért és nincs összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával sem. 

Magyarország két hónapot kapott, hogy elfogadható választ adjon az EB indoklással ellátott véleményére. Ha ez elmarad, az EU Bíróságán folytatódik az ügy.

A kötelezettségszegési eljárás második szakaszába léptette az EB az úgynevezett kvalifikációs irányelv végrehajtásának elmaradása miatt kezdeményezett procedúrát is. Magyarországnak 2013. december 21-ikéig kellett volna végrehajtania azokat az előírásokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a harmadik országokból érkezett állampolgárok (migránsok) nemzetközi védelemre jogosultak-e vagy sem. Az irányelv rendelkezik arról is, hogy minden tagállamban biztosítani kell ellátásuk és jogaik minimális szintjét. A jogszabály végre nem hajtása miatt 2014 óta folyik eljárás Magyarország ellen.

Az EB figyelmeztette Magyarországot arra is, hogy nem zárhatja ki a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező nem EU-polgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből. Az emiatt tavaly júniusban elindított kötelezettségszegési eljárás ugyancsak a második szakaszába lépett. 

„Nincsenek másodrendű uniós állampolgárok”Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Ausztria ellen, amiért idén január elseje óta indexálja az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és családi adókedvezményét. A január elsején életbe lépett törvény értelmében például, ha egy Ausztriában dolgozó magyar munkavállaló gyermeke Magyarországon él, akkor az utána járó családi pótlékot és adókedvezményt a magyarországi megélhetési költségekhez igazítják, ami jóval alacsonyabb az ausztriainál. Mint Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos kifejtette: az uniós jog nem teszi lehetővé a megkülönböztetést. “Nincsenek másodrendű uniós polgárok, és nincsenek másodrendű gyermekek sem. Egyenlő munkáért, egyenlő kedvezmények járnak” — fejtette ki. Ismeretes, hogy a magyar kormány felszólította az Európai Bizottságot, kezdjen eljárást Ausztria ellen az EU jog megsértése miatt.  (Halmai Katalin) 

Kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen csütörtökön az Európai Bizottság azon vitatott törvény miatt, amelynek értelmében másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek.