Tizenhat hónap munka után, február közepén távozik hivatalából az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki már a Trump-kormányzat kinevezettjeként erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy javítsa a magyar vezetéssel fennálló viszonyt.
Wess Mitchell hivatali elődje, Victoria Nuland, a demokrata párti Barack Obama elnök kinevezettjeként éles hangú vitákat folytatott a budapesti kormány képviselőivel. A 2016 novemberi elnökválasztás nyomán Orbánék türelmetlenül várták a számukra kedvező fordulatot a washingtoni politikai irányvonalban, de hosszú hónapokba telt, míg végül a kelet- és közép-európai térség szakértőjének tekintett Mitchellel betöltötték a területileg illetékes helyettes államtitkári tisztséget az amerikai külügyminisztériumban.
Mitchell annak a felismerésnek a jegyében vágott bele a munkába, hogy a szigorú hangú elmarasztalásokkal nem sikerült jobb belátásra bírni a liberális demokrácia és a jogállamiság útjáról sok tekintetben letért magyar vezetést, amely ráadásul túlságosan Putyin-barát politikájával, a kijevi vezetésnek a NATO-hoz való közeledését akadályozó magatartásával is sok bosszúságot okozott Washingtonnak.
Mitchell barátságos hangot igyekezett megütni Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel, és az amerikai diplomácia - az új budapesti nagykövet, David Cornstein Orbán-barát megnyilvánulásai mellett - karba tett kézzel nézte, ahogyan a magyar kormány kiseprűzi Budapestről az amerikai gyökerű Közép-európai Egyetemet, a CEU-t.
Lemondó levelében Mitchell nem szakmai, politikai nézeteltérésekre hivatkozik lemondása indoklásakor, hanem arra, hogy több időt kíván tölteni a családjával. Mike Pompeo külügyminiszter melegen méltatta a távozó külügyi főtisztviselőt, kiemelkedőnek nevezve az általa végzett munkát.
Wess Mitchell hivatali ténykedése alatt az ő illetékességi területe, Európa vonatkozásában Donald Trump elnök kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok kivonul a NATO-ból, büntető vámokat írt elő az európai acél- és alumíniumtermékekre, faképnél hagyta az iráni atomalkut megmenteni próbáló európai szövetségeseket, sutba dobta a nagyrészt európai erőfeszítéseknek köszönhetően előrehaladó klímavédelmi folyamat mellett amerikai elkötelezettséget, az európai szövetségesek legnagyobb meglepetésre bejelentette az ameriai erők Szíriából való kivonását, nekitámadt Angela Merkel német kancellárnak a menekültek beeengedése és az Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezeték terv miatt, Emmanuel Macron francia államfő pedig egyebek közt a francia bor piacának a védelmezésével vívta ki az amerikai elnök epés megjegyzéseit.
