A szubkultúrákról, vagy a számunkra kevésbé ismert irányzatokról gyakran gondoljuk, hogy csupán egy szűk réteg hobbijai. Sokan a képregényeket is kizárólag az amerikai gyerekek szórakozásaként képzelik el, holott ennél sokkal többről van szó: kontinenseken átívelő, hazánkban is hódító műfajról van szó. -
Számos országban élvez nagy népszerűséget a képregény, ám három fő fókuszt lehet megkülönböztetni, ez Észak-Amerika, Európa és a Távol-Kelet. Ezek nagyjából meg is feleltethetők típusoknak, ami alatt jellemző terjedelmeket és kivitelezéseket érthetünk: az amerikai comic book húsz oldalas füzet, a francia album negyvennégy oldalas keménytáblás kötet, az olasz fumetto száz oldalas zsebkönyv, a japán manga kétszáz oldalas kötetekre bontott hosszú sorozat. Amerikában és a francia-belga kultúrkörben a színes képregények a legelterjedtebbek, Olaszországban és Japánban túlsúlyban vannak a fekete-fehér kiadványok – mondta el lapunknak Bayer Antal fordító, szerkesztő, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének egyik ügyvivője. Hangsúlyozta, míg ezek elsősorban szórakoztató műfajú képregények, addig az utóbbi évtizedekben megjelent egy negyedik típus: a „graphic novel”, amit leginkább „szerzői képregénynek” lehet nevezni. Ezen a területen viszont szinte teljesen leomlottak a kultúrkörök közti korlátok.
Bayer Antal az olvasói csoportokkal kapcsolatban kiemelte, hogy nem mindenki olvas mindenféle művet. – Ez különösen igaz Japánra, ahol élesen elválnak a felnőtteknek és gyerekeknek, elsősorban férfiaknak vagy nőknek szóló képregények. Amerikában a szuperhősös képregényeket sokáig főleg tizenévesek olvasták, az utóbbi években azonban egyre emelkedik a comic book-fogyasztó átlagos életkora, ma már harminc fölött van – mondta. Nálunk egyaránt látogatják nosztalgiázó idősebb és nagyon fiatal látogatók is a rendezvényeket. Ami nem is annyira meglepő, ha a Dunaparti Angoulême sokszínű programkínálatára tekintünk, amely a filmbemutatótól az interaktív képregényrajzolásig terjed. A Budapesti Francia Intézet és a Magyar Képregény Szövetség által rendezett, az Angoulême-i Nemzetközi Képregényfesztiválhoz kapcsolódó eseményt a frankofón képregénynek szentelik, s ott mutatják be először a Lucky Luke-történet következő számának magyar fordítását is.
- A francia képregénynek van a legnagyobb hagyománya Európában, a második világháború után valóságos társadalmi jelenséggé vált, amiben az Asterix-sorozat robbanásszerű népszerűsége játszotta a főszerepet. Idén októberre jelezték előre a következő részt, amit ötmillió példányban fognak kinyomtatni. A hatvanas-hetvenes években rengeteg nyelvre lefordítottak számos francia képregényt, ami nagy hatást gyakorolt más európai országok képregénykultúrájára. Történelmi okokból a mi régiónk nagyrészt kimaradt ebből, bár a Francia Kommunista Párt által kiadott Vaillant (későbbi nevén Pif Gadget) eljutott hozzánk, és a magyar rajzolók sokat tanultak ezekből – részletezte Bayer a francia képregények hazai jelentőségét. S hozzáfűzte, korábban a történetek egészen mások voltak, mint ma: - hiszen nálunk az ötvenes évek elejétől közvetlen a rendszerváltás előttig túlnyomó részben csak irodalmi adaptációk megjelenését engedélyezték, így kevés eredeti mű született. Most már ez nagyrészt a múlté.
Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a magyar piac még ma is kisebb. Magyar rajzoló csak akkor tud megélni képregénykészítésből, ha egy külföldi – amerikai vagy francia – kiadónak dolgozik bérmunkában. A saját kútfőből készült művekkel nehezebb az alkotók dolga, ezért túlnyomó részben saját kedvtelésükre dolgoznak, és szerzői kiadásban jelennek meg. Vannak, akik jól bevált nyugati vagy keleti mintákat másolnak, de vannak nagyon eredeti dolgok is – amelyek azonban csak egy szűk közönséghez jutnak el, sajnos.
A szakértő szerint habár a nyolcvanas évek közepétől az amerikai képregény dominál számos országban, a francia mégis megtartotta a presztízsét. - Néhány távol-keleti országot leszámítva nincs még egy hely, ahol olyan nagy lenne a képregényolvasók aránya, és ennek köszönhetően továbbra is remek képregények készülnek francia nyelven – mondta, s megemlítette, hogy ma már több más nemzetiségű szerzőnek is az jelenti a sikert, ha a francia piacon jelenhet meg elsőként.
- Az Asterix népszerűségben felveszi a versenyt az amerikai nagyágyúkkal. Viszont jellemzően minden országban a hazai készítésű képregények a legnépszerűbbek, és csak azok az importok érnek el nagyobb sikert, amelyek nagyon pörögnek – hangsúlyozta Bayer Antal, utalva az amerikai szuperhősös filmek és tévésorozatok népszerűségének szerepére. Kiemelte azonban, vannak olyan klasszikusok – bár elsősorban országhatárokon belül – amelyeket még Batman sem feltétlenül győzhet le: - az olasz Dylan Dogból a mai napig több százezer példányt adnak el havonta, Spanyolországban minden mást ver Mortadelo és Filemón, megvannak a saját kedvenceik az angoloknak, svédeknek, finneknek, lengyeleknek, németeknek is. És nálunk még mindig nagy slágernek számítanak a Rejtő Jenő nyomán készült Korcsmáros Pál-képregények.
Infó:
Dunaparti Angoulême: francia képregények Magyarországon
Január 26.
Budapesti Francia Intézet
