A szorosabb kapcsolatrendszer kiépítésére igent, a kilépési megállapodás újratárgyalására nemet mond az Európai Unió - ez az EU27-ek jelenlegi közös álláspontja a Brexitről, miután Theresa May miniszterelnök hétfőn bemutatta a brit alsóháznak a kormány újabb, de az eredetihez megszólalásig hasonló B-tervét a kilépésről. Az elképzelés lényege, hogy London ismételten megpróbálna jogi garanciákat kérni Brüsszeltől az ír-északír határ átjárhatóságát biztosító tartalékmegoldás (backstop) időbeni korlátozására, ami a kormányok szintjén már jóváhagyott kétoldalú egyezmény megnyitásával járna.
Hírek szerint a brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, de látogatásának időpontjáról még nincs döntés. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján sürgette, hogy a szigetország tegye világossá, pontosan mit akar uniós partnereitől. “Nincs mit mondanunk, mert semmi új nem hangzott el Londonban” — tette hozzá. A tagállamok azt várják Theresa May-től, hogy egy olyan javaslattal álljon elő, ami élvezi a brit parlament többségi támogatását, mert addig nincs értelme komoly tárgyalásokat kezdeni.
Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója friss sajtónyilatkozataiban megerősítette, hogy a kilépési megállapodás a felek között létrejött “lehető legjobb” kompromisszum, elutasítva ezzel a szöveg bármilyen módosítását. A dokumentum leszögezi, hogy az Egyesült Királyság mindaddig a közösségi vámunió része marad, amíg London és Brüsszel meg nem egyezik az írországi határ átjárhatóságát is biztosító szabadkereskedelmi megállapodásról. A Brexit brit hívei attól tartanak, hogy ez a tartalékmegoldás örökre az EU-hoz láncolná az országot, ezért azt szeretnék, ha a hatályát időben korlátoznák. Az uniós tagállamok viszont nem kívánnak ilyen garanciákat adni.
Kivéve talán Jacek Czaputovicz lengyel külügyminisztert, aki új javaslattal állt elő, miszerint a szerződést úgy kellene módosítani, hogy az abban szereplő vámügyi szabályozás legfeljebb öt évig maradjon érvényben. Minisztertársai hamar lesöpörték az ötletet az asztalról. Simon Coveney ír tárcavezető azt mondta, hogy a lengyel elképzelés “nem tükrözi az EU gondolkodását”, német kollégája, és Heiko Maas mélységesen egyetértett vele. Az Európai Bizottság ehhez annyit tett hozzá, hogy a huszonhetek által egyhangúan elfogadott szerződésnek nem része a lengyel külügyminiszter nyilatkozata.
Ha a jogi kötelező erővel bíró kilépési megállapodást nem is, a kapcsolatok jövőjét felvázoló politikai egyezséget hajlandó lenne újratárgyalni Brüsszel. Michel Barnier ezt ismét leszögezte egy ír televíziónak adott interjújában. — Ha az Egyesült Királyság a felvázoltnál szorosabb viszonyt szeretne létesíteni uniós partnereivel, akkor erre mi készek vagyunk — nyilatkozta a főtárgyaló. Ez magában foglalhatná a szigetország csatlakozását a vámunióhoz vagy az EU egységes piacához, de a lehetőséget mostanáig kizárta Őfelsége kormánya.
A patthelyzet feloldásaként szóba jöhet, hogy a britek hivatalosan kérik a Brexit időpontjának az elhalasztását. Ez egyelőre a Csatorna egyik partján sem élvez támogatást. De ha a May-kormány mégis időt kérne, akkor azt komoly indokokkal kellene alátámasztania, hogy a huszonhetek egyhangúan rábólintsanak.
Közben a tagállamok és az Európai Bizottság fokozzák a felkészülést arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az EU-ból március 29-ikén. A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét — figyelmeztetnek Brüsszelben. Az EB főtitkára ezekben a hetekben sorra fölkeresi az uniós fővárosokat, hogy tájékozódjon a felkészülésről és felmérje, hogy a tagországoknak milyen brüsszeli támogatásra van szükségük.
Margaritisz Szkinasz szóvivő egy kérdésre válaszolva kedden közölte: ha London kizuhanna az Európai Unióból, az maga után vonná az Írország és Észak-Írország között határellenőrzés visszaállítását, ami veszélybe sodorná az északír békefolyamatot megalapozó Nagypénteki egyezményt.
