Ami az MTVA épületénél történt, arra a Fegyveres Biztonsági Őrség (FBŐ) történetében még nem volt példa: a szolgálatot teljesítő őrök nem tudták, hogyan járhatnak el egy, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselővel szemben, mivel a Belügyminisztérium által kiadott (egyébként nagyon részletes) működési és szolgálati szabályzatuk nem foglalkozik ilyen mélyreható jogi kérdésekkel – mondta lapunknak Szigeti Lajos, a Magyarországi Fegyveres Biztonsági Őrök Szakmai Egyesületének (MFBŐSZE) elnöke.
Utasítást kaptak, teljesítették
Szigeti szerint még az sem volt teljesen egyértelmű, hogy a képviselőkkel szemben kinek kellett volna eljárnia: a rendőröknek – akik amúgy passzívan várakoztak a tévészékház bejárata előtt, végignézték képviselők kidobását – vagy az MTVA fegyveres biztonsági őrségének. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a székház előtt várakozó és az épület védelmét ellátó rendőri erőknek szerinte nem volt feladata, hogy az épületen belül történő vitás helyzetbe beavatkozzon, tekintettel arra, hogy az intézményen belül a helyi biztonsági szervezet volt erre hivatott.
Emlékeztetett arra is, hogy bár a fegyveres biztonsági őrségek szakmai felügyeletét és ellenőrzését a területileg illetékes fővárosi, megyei rendőrfőkapitányságok látják el, konkrét utasítást nem adhatnak a szolgálatot teljesítő őröknek, és a belügyi tárca sem irányítja őket; ehhez csak az őrség parancsnokának, és végső soron az őrzött intézmény első számú vezetőjének van joga. A fegyveres biztonsági őr a kiadott és kapott utasításokat hajtja végre – jegyezte meg Szigeti Lajos.
Az egyesület elnökét kérdeztük Varju László DK-s képviselő erőszakos kivonszolásáról is. Szigeti az eljárást jogszerűnek nevezte, hivatkozva a sokakat felháborító ügyészségi álláspontra. Arról, hogy az őrök fellépése szakszerű is volt-e – Varjut négyen húzták-vonták, zúzódásos sérüléseket okozva – az MFBŐSZE elnöke nem akart nyilatkozni, mondván, nem ismeri az ügy minden részletét.
Erről még egyeztetni kell
A tévészékháznál történek mindenesetre alaposan megbolygatták a szakma belső életét. Az MFBŐSZE áprilisban tartja idei konferenciáját ahol a sok vitát kiváltó ügy apropóján jogászok bevonásával megvitatják, hogy az állomány tagjainak milyen jogi lehetőségei és korlátai vannak a hivatalos személlyel szembeni eljárásban, és mit tehet meg, meddig mehet el legálisan egy hivatalos személy (például köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, rendőr -a szerk.) az őrrel szembeni fellépés során.
Hivatalos személy? Az ki?
Az MTVA-t védő fegyveres őrök tanácstalansága már csak azért is meglepő, mert szolgálati szabályzatuk 73. § /2 (a.) alpontja szerint ismerniük kell a hivatalos személy elleni bűncselekmény törvényi tényállásait:
Pedig a hivatalos személyeket összegző listát szimpla-Google-kereséssel, akár egy ügyvédi iroda oldalán is meg lehet találni.
A rendőrségnek kellett volna lépnie
Függetlenül felkészültségüktől, a fegyveres őrök szabálysértően jártak el – ezt már Döbrentey Dániel, a TASZ jogi munkatársa mondta lapunknak – nem volt jogszerű az intézkedés, a országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi. A jogállásukról szóló törvény azt is kimondja, hogy honatyát csak bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése közben, tettenérés után lehet őrizetbe venni, és eljárást indítani ellenük. Hadházyék nem tettek mást, minthogy petíciójuk beolvasásáról megbeszélést kértek legalább egy felelős szerkesztőtől, és nem akarták elhagyni az épületet. Ha ezzel bűncselekményt – közüzem megzavarásának kísérletét – követték el, ahogy később az ügyészség állította, akkor viszont a rendőröknek kellett volna közbelépniük, nem pedig biztonsági őröknek.
Ebből az is világosan látszik, hogy a rendőrség szintén szereptévesztésben volt: nem akadályozták meg a vélelmezett bűncselekményt, de hiába riasztották őket akkor is, amikor fegyveres izomemberek országgyűlési képviselőkkel törölték fel az MTVA folyosóját – a rendőrök be sem mehettek a tévészékház épületébe. Pedig a Rendőrségi törvény (Rtv.) kimondja: „13. § (1) * A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.”
Hogy a jelenlévő rendőrök miért nem intézkedtek a vonatkozó törvény ellenére, arról a BRFK sajtószolgálatát kérdeztük. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ki utasította egységeiket arra, maradjanak a székház területén kívül.
A BRFK meglepő módon szintén jogszabállyal válaszolt: „Kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 13.§-a alapján a rendőr jogkörében eljárva akkor köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.”
Arra sem adtak különb választ, hogy ki utasította őket: „A rendőrség tevékenységét kizárólag a hatályos jogszabályok és törvényi előírások szerint végzi.”
