Jó géneket hordozhat a Kavakci család, hiszen minden tagjuk sikert sikerre halmoz. A török ellenzéki pártok figyelme azután irányult a famíliára, hogy nemrégiben Recep Tayyip Erdogan elnök tanácsadójának nevezték ki a fiatal és csinos Mariam Kavakcit. Abban még nem is lenne semmi különös, hogy a Törökországban is mind népszerűbb közösségi média korában az államfő stábjában egy ifjú hölgy is helyet kap. Főleg, hogy nem is érdemtelenül, hiszen egy neves dallasi egyetemen szerzett diplomát és doktorált kommunikációból. Az sem teszi automatikusan alkalmatlanná, hogy oldalain talán nem éppen egy elnöki tanácsadóhoz méltó képeket osztott meg, melyeken például színes maszkokban, divatos napszemüvegekben és magas sarkú cipővel pózol, nyelvét nyújtogatja vagy őzike arcot fest magának. Az ellenzéki pártok szerint a legnagyobb probléma azzal van, hogy a Kavakci név nagyon is ismerősen cseng Törökországban. Mariam édesanyja, Merve Kavakci ugyanis még 1999-ben vált ismertté, az első képviselőként, aki a baloldali pártok általános felzúdulására fejkendőben esküdött fel a parlamentben. „Vesztét” később mégis az okozta, hogy nem vallotta be, hogy kettős (egyben amerikai) állampolgár, ezért török állampolgárságát megvonták tőle.
Azóta azonban nagyot fordult a világ. Merve Kavakci pártját, az iszlamista Erény Pártot 2001-ben ugyan betiltották, ám részben ebből alakult az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), amely 16 éve van hatalmon. A hölgy azóta visszakapta állampolgárságát, a fejkendő viselésének jogáért harcol, tavaly pedig a kormánypárt malajziai nagykövetnek nevezte ki. Nem csupán anya és lánya csinált azonban szép karriert. Mervének van két húga is: az egyikük Razva Kavakci, aki az AKP színeiben jelenleg is képviselő, a másikuk Elif Kavakci, aki az ellenzéki nyomozás alapján a török „first lady”, Emine Erdogan divattanácsadója. És a sor még mindig nem ért véget. Állítólag a másik lánya, Fatima Abushanab szintén az elnök nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadójaként dolgozik. Egy tavaly nyári cikk szerint egyébként Erdogannak 36 tanácsadója volt, - azóta ez tovább nőtt - akik fejenként átlagosan 6400 lírát (mostani árfolyamon kb. 320 ezer forintot), juttatásokkal együtt 10 ezer lírát (510 ezer forintot) keresnek. Az öt hölgyet nem csak rokoni szálak és a kormánypárthoz való kötődésük kötik össze, de az is, hogy mindannyian fejkendőt viselnek.
Ez pedig Törökországban a mai napig szimbólum és politikai kérdés is: hatalomra kerülése előtt az AKP-nek is az egyik fontos ígérete volt a viselet engedélyezése, amit aztán teljesített is. Az, hogy a politikát egy magát konzervatív, mérsékelt iszlamistaként leíró párt uralja bő másfél évtizede, azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a társadalom is egyre vallásosabb. Legalábbis ez derül ki a török Konda legfrissebb kutatásaiból: a közvélemény-kutató cég elemzése szerint az elmúlt tíz esztendőben a magukat vallásosnak vallók aránya 55 százalékról 51-re esett. Ami a két végletet illeti, a nagyon szigorúan vallásosak száma 13 százalékról 10-re süllyedt, az ateistáké viszont az alig kimutatható 1 százalékról 3-ra nőtt. Ami pedig a már említett muszlim fejkendőt illeti, lényegi változás nem történt az elmúlt tíz évben, nagyjából a nők fele takarja el haját.
A török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) adatai ugyanakkor teljesen más képet festenek: ezek alapján a társadalom 99 százaléka muszlim. Ebben részben szerepe van a számlálási módszernek is, korábban ugyanis az igazolványokba automatikusan a szülők vallása került be, tehát szinte mindenki - például a nem vallásosak, vagy azok az áttértek, de ezt nem jelentették - automatikusan muszlimként kerültek be a rendszerbe. Másrészt az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a „muszlimság” Törökországban sem csupán a vallásosságot, de kulturális és társadalmi identitást is jelent.
