Matteo Salvini és Jaroslaw Kaczynski múlt szerdai találkozója után a nyugati sajtó egy része szoros keleti-déli együttműködésről beszél. Nyilvánvaló a kooperációs szándék egy mérsékeltebb euroszkeptikus szövetség létrehozására a jövő májusi európai parlamenti választás közeledtével, ugyanakkor az együttműködés nem lehet annyira széleskörű, mint amennyire azt Salvini reméli, hiszen bár Orbán Viktorral kiválóan megértik egymást, nem mellékes, a Fideszt nem zárták ki az Európai Néppártból, így minden bizonnyal az EPP tagja lesz az EP-választás után is. Politikailag nem érné meg a magyar kormánypártnak, hogy egy euroszkeptikus szövetséghez csatlakozzon. Ezért is fordult Salvini figyelme Varsó felé, s emiatt is tűnik inkább retorikai fogásnak Salvini azon tavaly szeptemberi, bécsi látogatása során elhangzott kijelentése, amely szerint „néhány hónap múlva Orbán Viktorral együtt kormányozzuk Európát”.
Mennyire lelkesedik Szlovákia és Csehország a formálódó bevándorlásellenes tengely iránt? 2016-ban Robert Fico volt szlovák miniszterelnök az akkori parlamenti választás kampányának középpontjába a menekültválságot helyezte, s hozzá hasonlóan egy sor bevándorlásellenes kijelentést tett a 2017-es cseh parlamenti választás előtt Andrej Babis, aki ennek is köszönhette választási győzelmét. A milliárdos vállalkozóból lett politikus akkoriban úgy fogalmazott: „Elsősorban azért választottam a politizálást, hogy a csehekről gondoskodjak. Nem értem, miért kellene szíriai árvákkal foglalkoznom?” A 2015-ös lengyel választást Kaczynski pártja nyerte meg, s a győzelemben nagy szerepe volt a párt idegenellenességének. Emlékezhetünk arra is, hogy a Fidesz is a menekültellenességgel kampányolt a 2018-as magyar parlamenti választás előtt.
Látszólag tehát a menekültkérdés közös nevezőre hozza a visegrádi államokat, így elvileg nincs akadálya annak, hogy a Róma-Varsó-Budapest tengely Pozsonnyal és Prágával is kiegészüljön. Valójában azonban utóbbi két fővárosban nem túl nagy a lelkesedés a formálódó unióellenes együttműködés, vagy ahogy Salvini Varsóban fogalmazott, az „új európai tavasz” iránt. Ennek pedig több oka van. Csehországban a kormány nagyobbik pártja, az ANO bevándorlásellenes ugyan, de az Európai Parlamentben a liberálisok padsoraiban foglal helyet, a koalíciós partner szociáldemokraták pedig értelemszerűen a szociáldemokrata frakcióban. Szlovákiában kicsit bonyolultabb a helyzet. A kormány legnagyobb pártja, a Smer az európai szociáldemokratákat erősíti, a Bugár Béla által fémjelzett Most-Híd az Európai Néppárt tagja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) azonban a 2014-es EP-választásig a brit euroszkeptikus UKIP által dominált Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFD) frakcióban foglalt helyet, öt éve azonban nem jutott be az EP-be. Kizárható, hogy az azóta jóval mérsékeltebbé vált szlovák párt a májusi EP-választás után a szélsőségesen euroszkeptikus tömb társaságát keresné. Az SNS legszívesebben alighanem az Európai Néppárthoz csatlakozna, az SNS neve azonban még túl rosszul cseng ahhoz, hogy az EPP befogadja a politikai erőt. Ján Slota őrjöngéseit sokan még nem felejtették el.
Andrej Danko SNS-s elnök egyelőre nem mutatott érdeklődést a Budapest-Varsó-Róma tengely iránt. A plágiubotrányba keveredett szlovák parlamenti elnök inkább hallgat, kivár, nem véletlenül tartják hazájában vérbeli sakkjátékosnak. Időnként azért kimutatja a foga fehérjét, Szlovákia például az ő kezdeményezésére nem írta alá tavaly decemberben az ENSZ menekültügyi megállapodását. Hangzatosan úgy fogalmazott, hogy még egy takarítónőt sem küldene a marokkói csúcstalálkozó közelébe. Ez kis híján kormányválsághoz vezetett, mert a kabinet legtekintélyesebb tagja, Miroslav Lajcák külügyminiszter válaszul lemondással fenyegetőzött. Végül Peter Pellegrini kormányfő vette rá a maradásra. Tavaly októberben pedig Danko azt követelte, a szlovák parlament a cseh mintájára álljon ki Magyarország mellett a Sargentini-jelentés ellenében. Ebből a kezdeményezéséből azonban semmi sem lett, s nem is tudni, hogy mennyire gondolta komolyan a szlovák parlamenti elnök.
Danko számára az Európa-politika nem élvez prioritást. Nyilvánvaló azonban, azért sem mutat különösebb érdeklődést egy euroszkeptikus tengely iránt, mert nem akar szembemenni a kormány politikájával. A szlovák kabinet ugyan nem támogatja a menekültek kvóták szerinti elosztását az Unió tagországaiban, de nem is csatlakozik a menekültkérdésben keményvonalasnak számító Magyarországhoz és Lengyelországhoz. Jellemző, hogy Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök tavaly novemberi olaszországi látogatása során azt is felajánlotta vendéglátójának: hazája ideiglenesen befogad a bősi menekülttáborba olaszországi menedékkérőket, hogy ezzel is mentesítsék az olasz költségvetést. Pellegrini ezzel arra a 2019-es olasz büdzsével kapcsolatos vitára utalt, amely az Európai Bizottság és a római kormány között alakult ki. Mindez azt jelezte: az euróövezethez tartozó Szlovákia számára sokkal fontosabb a közös uniós költségvetés sorsa, mint a menekültkérdés.
Fontos leszögezni azt is, hogy Pellegrini soha sem támogatta Matteo Salvini olasz belügyminiszter bevándorlásellenes fellépését, sőt inkább óvatos elhatárolódás volt tapasztalható részéről, vagyis Pozsony semmiképpen sem csatlakozna egy Róma-Varsó-tengelyhez.
Sokat elmond, hogyan is tekint Pozsony Budapestre Rastislav Kácer, volt magyarországi szlovák nagykövet nyilatkozata, aki tavaly júliusban a Denník N című lapban kifejtette, Magyarországon annyira rossz a demokrácia helyzete, hogy Budapestet most fel sem vennék az EU-ba. Orbán Viktor prófétának képzeli magát, ami autokrata törekvéseiben válik egyértelművé.
Ami Andrej Babis cseh miniszterelnököt illeti, augusztus végén járt Olaszországban, szinte egy időben az Orbán-Salvini találkozóval. Jellemző azonban, hogy míg a magyar miniszterelnök a radikálisan bevándorlásellenes belügyminiszterrel találkozott, a cseh kormányfő a római Chigi palotában az olasz miniszterelnökkel, aki a menekültkérdést illetően sokkal mérsékeltebb és józanabb Salvininél. (A nemzetközi diplomáciában szokatlan, hogy egy miniszterelnököt ne a kormányfő, hanem egy minisztere fogadja.) Babis akkor úgy fogalmazott, Csehország egyetlen menekültet sem fogad be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cseh kormányfő egy bevándorlásellenes koalíció részese kívánna lenni. Üzletember, aki tisztában van vele: már csak anyagilag sem érné meg folyamatosan szembemenni az Európai Unióval.
Azért is elképzelhetetlen lenne, hogy Babis Salvini társaságát keresné, mert ez akár azt is eredményezheti, hogy kizárják az ANO-t az európai liberálisoktól. Az ALDE ugyanis Emmanuel Macronnal szövetkezik az európai parlamenti választás közeledtével, márpedig Salvini épp a francia köztársasági elnököt tartja legnagyobb ellenfelének.
