;

USA;Donald Trump;

- Még mindig nem kap fizetést 800 ezer ember

A hét végén negyedik hetébe lépett, és ezzel – összevetve a korábbi leállások időtartamával - történelmi rekordot döntött az amerikai szövetségi kormányzati intézmények működésének részleges megbénulását okozó patthelyzet.

Azért nincs elég pénz a hivatalok működtetésére, mert Donald Trump nem hajlandó aláírni olyan költségvetést, amely nem tartalmazza a végig a mexikói határ mentén kiépítendő műszaki védelmi létesítmény építési költségeit. A demokraták az elnök által eredetileg védőfal felhúzására követelt 5,7 milliárd dollár megajánlását haszontalan pénzkidobásnak tartanák, és egyelőre arra sem adtak kedvező visszajelzést, hogy Trump időközben fal helyett már csak acélkerítésről kezdett beszélni. 

Mindeközben mintegy 400 ezer közalkalmazott végzi elengedhetetlennek minősített munkáját úgy, hogy nem kap érte munkabért, és nagyjából ugyanennyi embert fizetés nélküli kényszerszabadságra küldtek. 

Donald Trump tagadja, hogy nem lenne stratégiája az egyre tarthatatlanabbá váló helyzet megoldására, de a Fox tévéhálózatnak nyilatkozva elismerte: fogalma sincs, hogy lehetséges-e megállapodásra jutnia Nancy Pelosival, a minap újjáalakult – és immár demokrata párti többségű – képviselőház frissen megválasztott elnökével.

Az amerikai elnök kezében elvben adott a lehetőség arra, hogy a törvényhozás egyetértésének a hiányában is rendkívüli állapotot hirdessen ki, de ahhoz nagyon súlyos, meggyőző érvekre van szükség, hogy kiállja a próbát a döntés indokoltságának utólagos, bíróság előtt történő megítélésekor. Ha Trump ezt a lépést megteszi, jelentős jogi és politikai kockázatot vállal.

Eközben továbbra is lezáratlan az a vizsgálat, amely annak kiderítésére irányul, hogy a 2016-os elnökválasztás előtt Trump republikánus elnökjelölt kampánycsapata titokban együttműködött-e olyan oroszokkal, akik megpróbálták befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt negatív színben való feltüntetésével. Trump korábbi legszűkebb környezetének több tagja ellen indult eljárás – nem feltétlenül csupán az orosz szál, hanem különböző más ügyek miatt –, és az elnök feje fölött Damoklész kardjaként lebeg annak az eshetősége, hogy ezen emberek némelyike vádalku alapján Trumpra nézve terhelő vallomást tesz. Élénk érdeklődéssel várják például Trump egyik volt magánügyvédjének a nyilvános megszólalását – az illető az elnökválasztási kampány alatt hallgatási pénzt fizetett olyan nőknek, akik azt állították, korábban viszonyuk volt Trumppal.   

Az orosz szállal kapcsolatos gyanút az is táplálja, hogy elnökként Donald Trump megütközést keltően meghitt viszonyt alakított ki Vlagymir Putyin orosz államfővel. A Washington Post szombati számában arról írtak – kilétének felfedésétől elzárkózó kormányzati tisztségviselő elmondása alapján –, hogy Trump legközvetlenebb biztonságpolitikai munkatársai sem kaptak teljes körű tájékoztatást elnöküktől arról, hogy miről is esett szó, pontosan mi hangzott el Putyinnal folytatott különböző négyszemközti megbeszélésein.  

Történelmi megállapodás született a svéd kormányról, amely a konzervatív szövetség felbomlását is jelenti. Stefan Löfven kormányfő maradhat.