A szakképzésből kikerülő fiataloknak nemhogy kedvező alkupozícióik, de lehetőségeik is alig vannak. Esetükben biztosan távol állnak a valóságtól a miniszterelnök munkaerőhiánnyal, a munkavállalók kedvező alkupozícióival kapcsolatos kijelentései – mondta érdeklődésünkre a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József. Azután kérdeztük a szakembert, hogy Orbán Viktor a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt: a munkaerőhiány alapvetően pozitív állapot, hiszen az, hogy kevés a munkaerő, jobb alkupozícióba helyezi a munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, ez pedig nemcsak a létbiztonságot, de a fizetéseket is növeli.
- A valóságban ez nincs így, a gazdaság egyszerűen nem karolja fel a fiatalokat, még a duális képzés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – mondta Tóth József. Az érdekvédő szerint a szakközépiskolákból kikerülő fiatalok többsége, még ha fel is veszik dolgozni, nem tud olyan munkát végezni, amivel fejleszteni tudná magát. A szakgimnáziumot végzetteknek valamivel jobbak az esélyeik, de az ő esetükben sem lehet azt mondani, hogy jobb alkupozícióban vannak, mint a munkaadók.
Az sem látszik, hogy ez valamikor a miniszterelnök által felvázolt irányba változna: a jelenlegi szakképzési rendszer a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, amit belső körökben „egyszer használatos szakmunkás modellnek” neveznek. Tóth József arra is felhívta a figyelmet: a hazai szakmunkások bére még mindig nem éri el az európai szakmunkásbért. - Ha tényleg olyan mértékű lenne a munkavállalók megbecsülése, mint állítják, talán a külföldre vándorolt több százezer fiatal is hazajönne – tette hozzá.
Jobb elhelyezkedési lehetőségeik vannak ugyanakkor a főiskolát, egyetemet végzetteknek: az Eurostat legutóbbi jelentése szerint Magyarországon a friss diplomások 84 százaléka rögtön talál állást, ez az arány az uniós átlagnál is magasabb. Ennek ellenére a jelenlegi felsőoktatáspolitika az államilag támogatott férőhelyek korlátozásával, a ponthatárok szigorításával, szakmegszüntetésekkel igyekszik szűkíteni a felsőoktatásba bekerülők körét. Az Eurostat szerint 2014-2017 között Magyarországon csökkent a legnagyobb arányban a fiatal, 25-34 éves diplomások aránya.
