Kozma Lajos, a szecesszió magyar képviselője, Lehár Ferenc, Zerkovitz Béla operettkomponista vagy épp a dadaista képzőművész Kurt Schwitters munkássága is szabadon felhasználhatóvá vált ez év elejétől. A szerzői jog az Európai Unió tagállamaiban, így hazánkban is a szerző életében és a halálát követő hetven évben védi a műveket, eszerint mostantól minden 1948-ban elhunyt alkotó életműve jogdíj fizetése nélkül használható, s különböző változatokban átdolgozható. A védelmi idő az elsősorban zenei művek esetében a hangfelvétel tulajdonosát, illetve minden közreműködő előadóját érinti. A szerzői jog a hetven év elteltével készült különféle feldolgozásokat, a megfilmesítéseket, reklámokba való beemeléseket, illusztrációkat, aktualizált, s újragondolt művek alkotóit szintén védi, ugyanakkor az eredeti mű szerzőjének névjoga nem jár le.
Januártól a közkincs részét képezik a már említett művészek mellett Markovits Rodion író, újságíró, hadifogoly-regény író, Hamvas József filozófus, író, Szederkényi Anna író, hírlap- és drámaíró munkássága. Felhasználhatóak továbbá Bíró Lajos Oscar-díjra is jelölt, Londonban élt magyar származású író, forgatókönyvíró és Emery Roth (Róth Imre) magyar származású amerikai építész – a New York-i San Remo ház tervezője – alkotásai.
Bár a nemzetközi téren helyenként más szabályozások szerint kezelik a szerzői jogi kérdéseket – Amerikában a jelenleg hatályos jog szerint az adott mű megjelenésétől kilencvenöt évig, vagy a szerző halálától számított hetven évig véd a jog –, szintén elismert szerzők munkái váltak elérhetővé. Beleértve Agatha Christie, Edith Wharton, Virginia Woolf, Rudyard Kipling, P. G. Wodehouse, D. H. Lawrence, E. E. Cummings, Marcel Proust vagy épp Charlie Chaplin egyes műveit. Közkinccsé vált Claude McKay jamaikai-amerikai költő, író, a harlemi reneszánsz képviselője, Szergej Mihajlovics Eisenstein filmrendező, valamint Arshile Gorky absztrakt expresszionista festőművész munkássága is.
Egyes szakértők szerint negatív hatása is lehet a művek korlátlan elérhetőségének, az eredetihez méltatlannak vélt feldolgozások miatt, illetve mert szemben áll a kiadók érdekeivel. Mások az adott szerzők és alkotásaik ismertebbé válásáról, és a körülöttük kialakult érdeklődés növekedéséről, valamint nagyobb eladásokkal érvelnek. És azzal, hogy a feldolgozások, és a korábban született művekből inspirálódó alkotók előtt olyan út nyílhat meg, amely izgalmas, fontos új művészeti alkotások születését teszi lehetővé.
