Az év utolsó előtti napján a szociális partnerek megegyeztek a 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum összegében. Ezek ebben az évben havi bruttó 149 ezer, illetve a legalább középiskolát végzettséget igénylő munkakörökben 195 ezer forint lesz.
Életbe lépett a Munka törvénykönyve heves szakszervezeti tiltakozást kiváltó módosítása, amely a munkaidőkeret elszámolását egyről három évre emelte, emellett az elrendelhető túlóra évi 250 óra helyett 400-ra nőhet, amennyiben a dolgozó beleegyezik.
Januártól jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, a kormány arra hivatkozott, hogy az eddig kapott juttatások összege a bérek részét képezik majd, azonban erre kevés az esély. Bár lesznek cégek, amelyek felvállalják a magasabb terheket, ezt viszont feltehetően az idei béremelések terhére teszik majd. Ugyan a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik az önkéntes pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra is, de még így is a legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak ugyanis adójóváírást vehetnek igénybe. A vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe mérsékli a juttatást, az érintett alkalmazottak az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak.
Erzsébet-utalványt 2019-ben már nem lehet juttatni, viszont a meglévők 2019. december 31-ig felhasználhatóak. Adómentes marad az óvodai és a bölcsődei ellátás térítési díja és kisebb módosításokkal a sport és kulturális rendezvények belépője, illetve kedvezményesen adózik klasszikus béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya (szállodai és éttermi célokra).
A nyugdíjak idén 2,7 százalékkal emelkednek. Az átlagnyugdíj egyébként 2018-ban 130 500 forint volt, így itt az emelés mértéke 3 524 forintos lesz, vagyis ilyen címen 134 ezer forintot fizet ki a Magyar Államkincstár. A 2008 óta (!) változatlan 28 500 forintos minimálnyugdíj ugyanakkor továbbra is ennyi marad. Egyébként tavaly mindössze 69-en részesültek ekkora összegben, ám a mértéke mégis fontos, mert számos egyéb juttatás ehhez az összeghez kötődik.
Voltak olyan találgatások, hogy 2019-ben megszűnik a nők lehetősége, hogy legalább 40 éves munkaviszony után kedvezményesen nyugdíjba mehessenek, ugyanis idén az öregségi nyugdíj korhatára már 64 esztendőre emelkedett, így normál esetben egyre hosszabb lesz a járadék megszerzéséhez szükséges idő. Mivel nem lett szigorúbb a 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás, így egyre több felsőfokú végzettségű veheti 2019-től igénybe a kedvezményes nyugdíj-korhatárt - erre a Nyugdíjguru.hu hívta fel a figyelmet.
A 40 éves szolgálati viszony után nyugdíjba menő nőknél létezik egy éves keretösszeg (a mindenkori minimálbér 18-szorosa), amelyért a járadékuk mellett munkát vállalhatnak, ám januártól ez a korlát megszűnik, amennyiben a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban dolgoznak tovább.
Ebben az évben azok mehetnek öregségi nyugdíjba, akik 1954-ben vagy ezt megelőzően születtek. Csak annak a feltételnek kell megfelelniük, hogy a résznyugdíjukhoz legalább 15, a teljes nyugdíjhoz pedig 20 év szolgálati idejük meglegyen. Jelentős változás, hogy a saját jogú nyugdíjasnak nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) és nyugdíjjárulékot (10 százalék) fizetnie, csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Ugyanakkor megszűnik a nyugdíj melletti munkavégzés utáni eddigi évenkénti nyugdíjemelés.
Sokan azt várták, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt megszűnik az a korlátozás, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – ehhez előzetes kormányzati jóváhagyás szükséges –, foglalkoztatásuk időtartamára nem illeti meg a nyugdíjuk. Azonban itt nem történt változás. Vagyis azokat, akiket az elmúlt év végén elküldtek a minisztériumi (intézményi) karcsúsítás címén nyugdíjba, ha igény van rá, akkor csak ilyen korlátok között foglalkoztathatják tovább.
Az agrártárca az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek árcsökkenésére hívja fel a figyelmet, miután ezek forgalmi adója 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött. Az áruházláncok az áfa-csökkentést teljes mértékben átadják a vásárlóknak.
