A rabszolgatörvény elfogadása miatt keletkezett tiltakozáshullám árnyékban kevesebb szó esik arról, hogy idén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munka világa szereplőinek, a kormányzat, valamint a munkaadók és a munkavállaló képviselőinek nem sikerült megegyezniük a 2019. évi minimálbérről és a garantált bérminimumról. Varga Mihály pénzügyminiszter az e hét szerdai, eredménytelen VKF-ülést követően az állami televízióban kész tényként jelentette be, hogy így a kormány maga fog dönteni a kérdésben. Ezért is volt váratlan, hogy Orbán Viktor kormányfő az állami rádió péntek reggeli adásában arról beszélt, hogy "a munkásoknak és a munkaadóknak kell megegyezniük arról, mekkora legyen a minimálbér összege, a kormánynak nem ügydöntőként, hanem közvetítőként kell fellépnie. Hiába van a kormánynak ehhez joga, a kabinet nem akarja az érintett felek helyett eldönteni a kérdést” – mondta. A miniszterelnök ezért arra kérte a pénzügyminisztert: törekedjen arra, hogy eredményt hozzanak a tárgyalások.
A munkaadók és a munkavállalók Orbán Viktor megszólalását - vérmérsékletüktől függően - egymástól eltérő módon értékelték. "Ez reális reagálás a történtekre, amelyet illik a tárgyalófeleknek figyelembe venniük" - mondta a Népszava érdeklődésére Rolek Ferenc. Az MGYOSZ alelnöke szerint amíg nincs új megállapodás, addig a jelenlegi minimálbért és bérminimumot lehet alkalmazni. A tárgyalásokon a munkaadókat képviselő szakember abban reménykedik, hogy január közepéig megszületik a megállapodás.
Mivel most nincsenek választások így a kormánynak nem áll érdekében, hogy a legalacsonyabb jövedelműek bére sürgősen emelkedjen - így vélekedett a Népszava érdeklődésére Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke emlékeztetett arra, hogy a munkavállalók a minimálbért 13, a garantált bérminimumot 15 százalékra emelnék. A munkaadók mindkét kategóriánál előbb 5-5, majd 8-8 százalékos emelés mellett tették le a voksot, de az utóbbit csak akkor támogatnák, ha mind 2019-ben, mind 2020-ban ugyanannyi lenne az érték. A maga részéről nem tartja valószínűnek, hogy változnának az álláspontok. De a reményt nem adják fel. Arra nem vállalkozott a szakszervezeti vezető, hogy megtippelje: az újabb VKF -ülés idén megtörténik-e vagy áthúzódik a jövő évre.
A megkérdezett szakértők furcsállják, hogy a miniszterelnök átnyúlt a pénzügyminisztere feje felett, hacsak nem az a cél, hogy a rabszolgatörvényt halványítandó, felszínen tartson egy másik konfliktust a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket között. Hiányolták azt is, hogy sem most, sem korábban nem történt a tárgyalásokat előrevivő bejelentés, például a szociális hozzájárulási adó mérséklésének januári előrehozásáról.
