A munkaadói és munkavállalói oldalra hárította a felelősséget Varga Mihály abban, hogy az elmúlt hetekben nem sikerült megállapodni a 2019. évi évi garantált bérminimum és minimálbér összegéről. A pénzügyminiszter az állami televízió csütörtök reggeli adásában kifejtette, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamos bérnövekedést támogatja a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás, valamint a munkaerő-piaci helyzet átalakulása.
Példaként említette, hogy a közfoglalkoztatásból mintegy 55 ezer ember lépett át a munkaerőpiacra, de néhány szektorban még mindig jelentős a munkaerőhiány. A tárcavezető utalt arra is, hogy Magyarországon mintegy 300 ezer munkavállaló van bejelentve minimálbéren, a garantált bérminimum összege több mint 800 ezer embert érint, ami mutatja, van jelentősége annak, milyen garantált bérminimumra, illetve minimálbérre tesz javaslatot a kormány.
A miniszteri interjúból kimaradt, hogy mikor hirdeti ki a kormány döntését a garantált bérminimum és a minimálbér mértékéről. Az azonban bizonyos, hogy ez idén megtörténik. Óriási meglepetést keltene, ha nem a 200 ezer, illetve 150 ezer forintos összeg válna valóra.
A Pénzügyminisztériumban továbbra is azzal számolnak, hogy jövőre 4 százalék körüli növekedés lesz, amely kisebb mértékű bérnövekedéssel, de magas lakossági fogyasztással, magas beruházási rátával fog együtt járni. Ugyanakkor nem tagadta Varga Mihály, hogy egyebek közt figyelembe kell venni, hogy októberben már kisebb mértékű volt a bérnövekedés, mint az év előző kilenc hónapjában.
Az idén január-októberben a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egyaránt 11,6 százalék nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idén októberben a bruttó átlagkereset 327 100 forintra nőtt, ami 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss adatai szerint.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azonban a jövő évi keresetekre vonatkozó prognózisában azzal számol, hogy - álláspontja szerint - a munkaerőért folytatott küzdelem magasan tarthatja a bérnövekedést. Ugyanakkor az idei évhez képest 2019-ben némi lassulást feltételez: a minimálbér és a garantált bérminimum 9-12 százalékos emelkedése mellett a jövő évi átlagos keresetbővülést 9 százalékosra várja. Más szakértők ennél kisebb minimálbér és a garantált bérminimum növekedést tartanak valószínűnek.
A októberi béreket tekintve ismét elmondható, hogy a versenyszféra bérnövekedése (11,2 százalék) dinamikusabb volt, mint amit az állami szférában mértek (9,6 százalék). Ami a versenyszférát illeti, továbbra is azok az ágazatok húzzák leginkább a bérnövekedést, ahol jelentős a munkaerőhiány, így az építőipar, az energiaszektor és a bányászat teljesít messze átlag felett. Bár még tart a magyar bérrobbanás, de az infláció már egyre jobban érezteti a hatását. Az emelkedő infláció miatt ugyanis a reálkeresetek egyre lassabban nőnek.
A munkaerőhiány ellenére a vállalatok még mindig képesek új munkaerőt felvenni. Októberben az elsődleges munkaerőpiacon közel 30 ezer fővel (1 százalékkal) nőtt a foglalkoztatás januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám az elmúlt hónapokban stabilizálódni látszik 114-115 ezer fő körül, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb.
