Lázár János;napelem;Magyar Napelem Napkollektor Szövetség;

- Befuccsolt a nemrég beígért agrár-napelemprogram

A kormányzati pusztanapelemprogramnak se a fel-, se a mostani elvetése nem befolyásolja érdemben a magyarországi napelemipar fejlődését.

Hatályát veszti a magyarországi földművesek napelemes fejlesztéseiről szóló tavaly december 29-i kormányhatározat – derül ki a kabinet december 18-i, egymondatos intézkedéséből. Az elsősorban Lázár János egykori kancelláriaminiszterhez kötődő kezdeményezés támogatta földművesek és mezőgazdasági cégek legalább 600 darab, összesen 300 – egyenként tehát fél-fél -megawattos (MW) napelemtelep telepítésének ötletét. A most eltörölt határozat ennek érdekében 8 milliárd forint elkülönítésére kérte fel a Pénzügyminisztérium-előd nemzetgazdasági tárcát. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát százmillió forint fejében az ötlet koordinációjával bízták meg.

A gondolat Lázár János tavaly év végi szavai szerint szintén a kamarában szökkent szárba. Az elkülönített összegek sorsa nem ismert; mindazonáltal tájékoztatóin az egykori tárcavezető vissza nem térítendő támogatás helyett kedvezményes hiteltámogatást említett. Mi több, ez év elején a kívánatos számot már 3 ezerre növelte és ennek érdekében kétségkívül könnyítették a hálózati csatlakozás szabályait. Forrásaink szerint az agrárkamara azóta elvégzett egy igényfelmérést, amin többszörös túljelentkezést tapasztalt. Ám Lázár János leváltásával a téma csendben elült.

A kormányzati felvetés kevéssé illeszkedett a napelemberuházások üzleti-jogi környezetéhez – vélekedett megkeresésünkre Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Nem bizonyult életszerűnek, hogy a földművesek egy körülbelül egymillió forint értékű földterületen felhúzzanak egy 150-200 millió forintos, komoly műszaki-kereskedelmi hozzáértést igénylő erőművet. Ráadásul ha egy ilyen beruházást kedvezményes hitelből vagy vissza nem térítendő támogatásból valósítanak meg, az így nyert anyagi előnnyel csökken az általuk termelt áram kiemelten magas, garantált átvételi ára. (Pedig Lázár János még arra utalt, hogy mindkét kedvezményt igyekeznek fenntartani.) Ez alapján a földművesek körének nem bizonyult megtérülőnek az elképzelés. Ugyanakkor az adott keretfeltételek továbbra is vonzzák a napelemekre szakosodott befektetőket. Így se az agrárnapelemprogram felvetése, se megvalósításának elmaradása nem befolyásolja érdemben a hazai napelemágazat fejlődését – fogalmazott Kiss Ernő.

Szigorított feltételekA kormány egy másik rendeletével több ponton szigorította a megújuló-, így a napenergiás termelők kedvezményeit is. Törlik például a nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánított beruházások telephelyáthelyezésének, illetve megvalósításuk három éves késedelmének lehetőségét. Sőt, egy éves hosszabbítás is csak támogatásmérséklés fejében kérhető, az eljárások pedig mostantól nem szüneteltethetőek. A hatósági engedélyek akár egy évig is elhúzódó kiadása rendkívüli mértékben lassítja a beruházások megvalósítását – jegyezte meg ennek kapcsán lapunknak Kiss Ernő. A magasabb kedvezmények érdekében a 2016 végi határidőig benyújtott mintegy 2500 engedélykérelemnek így mindeddig csak kisebb hányada valósult meg - tette hozzá. Egy másik kormányhatározat felsorolja azt a 78 állami intézményt, amely jövőre lényegében ingyen kaphat áramot az állami MVM uniós támogatással tavalyelőtt felépített pécsi napelemtelepéről.

Ugyan minden rendben, de egyre kevesebb az uniós forrás, kimerülőben a magyar munkaerő, és különben sem tudni, mit hoz a jövő. Kell egy B-terv a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.