ombudsman;interjú;Székely László;

Fotó: Vajda József/Népszava

- Azt hiszik, csak vicc a fizetési ajánlatunk

Ugyanúgy érvényesülnek az alapvető jogok Magyarországon, mint más hasonló fejlettségű országokban – állítja Székely László ombudsman, akinek jövőre jár le a mandátuma. Folytatásban nem gondolkodik, szerinte fiatalabb személyt kíván a poszt.

Milyen Magyarországon az alapvető jogok helyzete?

Nagyjából ugyanolyan, mint 2013-ban, amikor a feladatot elvállaltam. A hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest nincs nagy különbség sem a panaszok számában, sem összetételében.

Akkor miért borzasztó a megítélésünk?

Amikor gyerek voltam állandóan a kenyér minősége volt a probléma. Hiába lett egyre jobb, az emberek mindig azt érzékelték, hogy csak rosszabb lesz. A szubjektív érzetet sok minden befolyásolja, nekem viszont objektív statisztikám van. Az ombudsman egyébként nem egyedül felelős azért, hogy a jogállam milyen állapotban van. Sok helyzet van, amiben tehetetlen. Például lehet, hogy a hajléktalanság közterületen élése tilalmának rendszere szubjektíven nekem nem tetszik, de hivatalból semmit sem tudok tenni, mert az Alaptörvény így rendelkezik. Az én egyetlen eszközöm az Alkotmánybírósági akció, de logikailag világos, hogy egy alaptörvényben lévő szabály nem lehet alaptörvény-ellenes.

Írt több könyvet a média és a jog kapcsolatáról. Mi a véleménye a frissen megalakult kormányzati médiagólemről?

Nem foglalkoztam ezzel, felelős véleményt nem tudok mondani. Általánosságban tudom mondani: nyilvánvaló, hogy minden jogállamban a sajtó sokszínűsége érték. Hozzánk egyébként nem jött az alapítvánnyal kapcsolatban panasz, de van is kompetensebb szerv erre, például a Médiatanács.

Ők nem vizsgálódhatnak, mert nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették a sok milliárdos összeolvadást.

Nincs hivatalos véleményem. Nem rádiókból és televíziókból informálódom, így nincs teljes rálátásom a magyar sajtó állapotára. Azok a hírportálok amelyeket nézek az interneten, nagyon vegyesek, igyekszem „sokoldalúan tájékozatlan” lenni. Nekem egyébként nagyon hiányzik a Népszabadság és a Magyar Nemzet is. Ez teljesen szubjektív megjegyzés volt.

Megéri egyáltalán Magyarországon ombudsmannak lenni?

Egy jogászi pályán az, hogy valaki az alapvető jogok biztosa lehet, szakmai kitüntetés. Kevéssé látszik talán közvélemény előtt, de a legfontosabb feladatunk, hogy segítsünk a rászorulókon, ezt pedig szerintem jól oldottuk meg, hiszen rengeteg köszönőlevelet kapunk. Anyagilag viszont már nem vagyok benne biztos, hogy megéri, ma már ugyanis egy minisztériumi főosztályvezető is többet keres, mint egy ombudsman. A mi hivatalunk nagyjából 15 éve marad ki minden bérrendezésből vagy életpályamodellből. Huszonegy betöltetlen státuszunk van, amelynek egy oka van: amikor a pályázó meghallja mennyi lenne a havi fizetése, azt hiszi ez egy vicc és távozik. Gyakorlatilag a Tescóban, árufeltöltőként többet lehet keresni, mint itt egy szakvégzett jogásznak, aki ide jönne ügyintézőnek.

Alig lehet észrevenni, ha szót emelnek egy ügyben.

Évente 7-9 ezer beadványunk van. A 2017-es statisztika alapján a megfogalmazott ajánlásaink több mint 80 százalékát fogadta el a jogalkotó. Kikényszeríteni valóban nem tudunk semmit, így akár az is előfordulhat, hogy elfogadja a jogalkotó az ajánlásunkat, majd nem történik semmi. Az ombudsman eredményessége nem olyan, mint egy közigazgatási szervé, amely ha kell karhatalommal, pénzbüntetéssel ki tudja kényszeríteni, amit elhatározott.

Nem hiányoznak ezek a jogosítványok?

Nem férnének össze az ombudsmani jogvédelem logikájával. Ha szakmailag hiteles, felkészült és a munkáját tisztességgel elvégző ombudsmanról van szó, akkor pusztán a meggyőzés erejének is elégnek kell lenni.

És elég?

Nézze, a 80 százalék nem rossz arány. Egy ombudsmannak az a dolga, hogy tüske legyen a hatalom körme alatt. Ha eldöntjük, hogy Passió játékot játszunk, akkor valakinek Kajafás szerepét is el kell játszani. A hatalom szemében én vagyok Kajafás.

Mit tekint a legnagyobb kudarcának?

A miskolci számozott utcák ügyében, a razziaszerű hatósági ellenőrzésekről készült jelentésre kapott reakció. Ez a jelentés több mint egy évig készült, terjedelmes és alapos munka volt. Annyit mondtak rá, hogy ami ott történt lehet jogellenes, de nagyon népszerű a miskolciak körében. Ez szomorú.

Jövőre lejár a mandátuma. Elvállalná megint?

61 éves leszek jövőre, nem lenne baj, ha más szemlélettel fiatalabb személy kerülne erre a posztra.

Nem értenek egyet, de nincs eszközükHiába kifogásolta Székely László, hogy csak az édesanyáknak jár a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint – ahogy arról beszámoltunk – nem indokolt semmilyen módosítás. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának főosztályvezető-helyettese, Szajbély Katalin a tárca álláspontjára reagálva lapunknak azt mondta: az intézmény továbbra sem módosított az álláspontján, de nincsen semmilyen eszközük arra, hogy kikényszerítsék a módosításokat. Szajbély Katalin elmondta, abból indultak ki, hiába az édesanyának jár a kedvezmény, nyilvánvaló: családi költségvetésről is beszélünk. Hiszen – folytatta a szakértő – egy diákhitel tartozás attól függetlenül terheli meg a család költségvetését, hogy melyik szülőnek a tartozása. Az Emmi álláspontja az volt, hogy az intézkedés kifejezetten az édesanyák terheit könnyíti, hiába lehet családtámogatás is, a jogalkotók szerint csak a nőknek járó különleges kedvezmény. Amennyiben – írta a humántárca – adott esetben kiszélesítenék a kedvezményt, az kiüresíthetné azt alaptörvényi rendelkezést, amelyben a nők speciális előnyt kapnak. Szajbély jelezte: továbbra is álláspont-különbség van az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és Kásler Miklós tárcája között.

Határozatképtelen lett az ülés, miután a kormánypárti képviselők nem voltak hajlandóak részt venni azon. Szó lett volna az MTVA-székháznál történtekről is.