Az Európai Bizottság osztja az Európai Parlament jelentésében Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakat, különös tekintettel az alapjogokra, a korrupcióra, a romákkal szembeni bánásmódra és az igazságszolgáltatás szabadságára – jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője hétfőn Brüsszelben, a magyarországi tüntetésekkel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva. Az MTI összefoglalója szerint Szkínász elmondta, hogy a bizottság „a párbeszédet előmozdító tanácsokkal” járult hozzá az EU-tagországok uniós ügyekért felelős minisztereinek decemberi találkozójához, amelyen a tanács véleménycserét folytatott az unió alapértékeinek magyarországi tiszteletben tartásáról. Most a tanácson a sor, hogyan folytatja tovább a tárgyalásokat – tette hozzá.
Szkínász kijelentette, hogy a brüsszeli bizottság kész megosztani információit a tagországok minisztereivel minden Magyarországgal kapcsolatos lépésükhöz. Emellett leszögezte: az Európai Bizottság az uniós szerződések őreként továbbra is használni fog minden rendelkezésére álló eszközt. Az uniós testület eddig is élt ezekkel az eszközökkel, aminek a következményeképpen kötelezettségszegési eljárások sora folyik Magyarország ellen – tette hozzá a szóvivő.
Ugyancsak hétfőn Judith Sargentini európai parlamenti képviselő arról beszélt: a legutóbbi fejlemények tükrében mielőbb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban. A zöldpárti képviselő közleményében egyebek mellett azt írta: „az új »rabszolgatörvény« csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.”
Korábban az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa Áder János államfőhöz fordult a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot. Dunja Mijatovic hangsúlyozta: komoly kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, hogy a jogszabály értelmében az igazságügyi miniszternek erős befolyása lenne a közigazgatási bíróságok felett.
