A várakozásokkal ellentétben nem döntött a kormány a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről, így továbbra sem lehet tudni, milyen léptékű béremelésekkel kell számolni januártól.
Lehetséges, hogy az idén nem is születik döntés a kérdésben, a kormány ugyanis az idei utolsó ülését tartotta múlt szerdán. Bár Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, ha szükséges, a kormány összeül akár az ünnepek között is, alapvetően azonban azt várják: a munkaadói és a munkavállalói oldal egyezzen meg a kérdésben. Ha létrejön a megállapodás, akkor a kormány azt el fogja fogadni - ígérte.
A munkaadók és a szakszervezetek tárgyalásai azonban éppen azért jutottak holtpontra másfél hete, mert előbbiek nem tágítottak az 5 százalékos bérfejlesztési ajánlatuktól, utóbbiak viszont ragaszkodtak a legkisebb bérek 13, illetve 15 százalékos emeléséhez. Gulyás Gergely ennek ellenére azt állította: nem lehet kizárni a megegyezést, tudomása szerint vannak a hivatalosan kommunikáltnál közelebbi számok is, és zajlanak a tárgyalások.
Hogy pontosan milyen tárgyalásokra gondolt, nem tudni, a jövő évi minimálbérekről egyeztetni hivatott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) ugyanis a kormánynak kell összehívnia. Új VKF-időpont viszont egyelőre nincs – tudtuk meg Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökétől, aki szerint így a tárgyalások áthúzódhatnak akár januárra is. Néhány évvel korábban volt már erre példa. Azt is közölte: a munkaadói oldal ajánlata továbbra is az 5 százalékos béremelés, és ez akkor mozdulhat el 2 százalékkal felfelé, ha életbe lép a járulékcsökkentés.
A szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi szabályok szerint csak júliustól csökken 17,5 százalékra, és a kormány mindeddig nem jelezte, hogy előrébb hozná ennek időpontját. A szakszervezetek viszont a cafeteria adókedvezményének visszavágása miatt nem engednek a 13, illetve 15 százalékból, hiszen amiatt csökkenni fog a dolgozók nettó juttatása.
Bár a kormány az utóbbi időben igyekszik ennek ellenkezőjét sugallni, a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke még mindig meghatározó a hazai munkaerőpiacon. A 4,5 millió dolgozó mintegy fele csak a legkisebb béreket vagy akörüli összegeket keresi meg. A jövő évre vonatkozó helyi bértárgyalásokat az országos megállapodás hiánya jelentősen nehezíti, hiszen december közepén még mindig nem tudni, mekkora összeget visznek majd el jövőre a bértömegből a legkisebb kötelező bérek, és mennyi jut így a felsőbb kategóriákban lévő munkavállalók fizetésemelésére.
