tüntetés;TASZ;tömegoszlatás;

- Törvényt sérthetett a rendőrség, mikor felszólítás nélkül esett a tüntetőknek

Oszlatás felszólítás nélkül, a kommunikáció teljes hiánya és könnygáz mindenkinek - a törvények nem éppen ezt írják elő a rendőröknek. A TASZ jogsegélyt ajánl.

A rabszolgatörvény szerdai elfogadását követő spontán tiltakozás egy idő után erőszakossá vált, így a rendőrségnek értelemszerűen közbe kellett avatkoznia. A tömegkezelés arányossága és szakszerűsége azonban kétséges - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A demonstráció egyértelműen békétlenné vált legkésőbb akkor, amikor egyes résztvevők üvegekkel, kövekkel, petárdákkal kezdték dobálni a rendőröket, kukákat borogattak és tüzeket gyújtottak. Ám annak ellenére, hogy a tüntetés fokozatosan veszítette el a békés jellegét, a hatóságok egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire,

a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. Pedig az új gyülekezési törvény kifejezetten előírja az együttműködés kötelezettségét, a rendőrségi törvény pedig kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozó előzetes figyelmeztetést

- írja a jogvédő szervezet. Érthetetlen, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.

Magyar Helsinki Bizottság: először mindig figyelmeztetni kellSokan fordultak a rendőri fellépés jogszerűségét firtató kérdésekkel a Magyar Helsinki Bizottsághoz is. Csütörtök reggel konkrétumok nélkül, általánosságban tudtak csak válaszolni. Mint közösségi oldalukon írták: a rendőröknek akkor lehet vegyi eszközt (ilyen a paprikaspray) használni, ha vagy tömegoszlatás volt, vagy életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető támadás történt, illetve ha a rendőri intézkedésnek ellenszegültek.Ilyenkor mindig szükséges előzetes figyelmeztetés a tömegoszlatás vagy az eszköz használata kapcsán. Az igazoltatások általános szabályairól egy tájékoztatót is készítettek.

Bár történtek célzott, csak a valóban erőszakos tüntetőket érintő kiemelések is, a tömegoszlató eszközök - így a könnygáz - használata többször is indokolatlan és ezért jogellenes volt. Ha indokolt volt, akkor olyanokat is érintett, akiknek a tiltakozása megőrizte békés jelleget. Hogy pontos képet kaphasson a történtekről,

a TASZ közérdekű adatigényléssel fordulunk a rendőrséghez.

A szervezet jogsegélyt nyújt az eljárás alá vont tiltakozóknak és a jelek szerint jogszerűtlenül alkalmazott kényszerítőeszközök áldozatainak, amennyiben segítséget kérnek tőlük.

Hivatalos személy elleni erőszak - hallgató ellen is indult eljárásA Szabad Egyetem azt írja: a rendőrség szerint többször megütötte az egyenruhásokat egy diákaktivista, Adrien, mikor a Kossuth téri karácsonyfa körül dulakodtak a rendőrök a tüntetőkkel. Adrient ezért "letartóztatták". A vád ellene - és négy másik tüntető ellen - hivatalos személy elleni erőszak. Mint írják, úgy értesültek, hogy "akár 72 órán át őrizetben tarthatják" őket. "Adrien teljes mértékben ártatlan és ezért azonnali szabadon bocsájtását követeljük" - írják a hallgatók közösségi oldalukon.
A bíróság honlapján ugyanakkor nincs semmi hír arról, hogy elrendelték volna bárki letartóztatását - vélhetően a gyújtogatással és verekedéssel gyanúsított Adrien ellen csak eljárás indult. A rendőrség pedig arról adott hírt: a karácsonyfa körüli eset után öt főt elfogtak, velük szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás vétség miatt indított büntetőeljárást.
Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta el: szerdán 34 személy ellen indult eljárás, közülük 20 ellen garázdaság, a többek ellen pedig a gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával.

Az Országgyűlés összes ülése és bizottsági ülése is szabályellenes volt a héten, ebből fakadóan nem is ülésezett a parlament. Így értékelte az MSZP, a DK és az LMP az elmúlt napok parlamenti eseményeit.