Akár politikai mozgalommá is alakulhatnak a franciaországi sárga mellényesek - felmérések szerint amennyiben már a jövő májusi európai parlamenti választáson indulnának, 12 százalékot szereznének. Emmanuel Macron köztársasági elnök pártja, a LREM nagyon is megérezte az utóbbi hetek tüntetéshullámát, a pártra ugyanis 21 százalék voksolna, ami az IPSOS legutóbbi felméréséhez képest 5 százalékos visszaesést jelent. Egy másik felmérés, amelyet az Elabe készített, azt vizsgálja, hogy az egyes településeken mennyire értenek egyet a sárga mellényesek követeléseivel. Leginkább a kis, 2000 fő alatti településeken tudnak azonosulni velük, a megkérdezettek 27 százaléka támogatja őket, de ez az arány még a 2-20 ezer közötti kisvárosokban is 24 százalékos. Párizsban örvendenek a legcsekélyebb mértékű támogatásnak, a fővárosban mindössze 12 százalék ért egyet velük. Sokakat elriaszthattak az erőszakos cselekmények, amit a sárga mellényesek közé vegyült szélsőséges csoportok idéztek elő.
Bár Emmanuel Macron francia elnök a 2017-es elnökválasztási kampányban még sikerrel verte vissza a Kreml internetes támadásait, úgy tűnik, ezúttal tehetetlen. A German Marshal Alapítványhoz tartozó Demokráciavédő Intézet szerint 600 olyan Twitter-fiókból, amelyek a Kreml véleményét népszerűsítik, a legnépszerűbb hashtag a #giletjaunes (a sárga mellényesek franciául).
A kutatóintézet általában amerikai és brit híreket vizsgál. Az elmúlt hetekben azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Kreml-párti fiókoknál a franciaországi tüntetések váltak prioritássá – állapította meg Bret Schafer, a washingtoni székhelyű kutatóintézet médiaelemzője.
– állapította meg. Mostanában különösen népszerű téma ezeken a közösségi oldalakon, hogy a rendfenntartó erők is hamarosan átállnak. Ezt egyetlen tény sem támasztja alá, sőt a szombati történések ennek éppen az ellenkezőjére utalnak. A belbiztonsági erők új taktikát választotta, s majdnem kétezer személyt vettek őrizetbe, megközelítően háromszor annyit, mint egy héttel korábban. Mindenesetre ez az álhír is csak azt a szándékot mutatja, hogy a Kremlhez közel állók bizalmatlanságot, zavart, káoszt akarnak gerjeszteni. Túlmutatva mindezen, a cél az, hogy bizonyítsák: a nyugati kormányok, a liberális demokráciák a végüket járják.
A Twitteren elsősorban orosz hírcsatornákat hoznak fel bizonyítékként, köztük a nem túlságosan jó hírű és nem éppen megbízható Szputnyik internetes oldalát, illetve a Russia Todayhoz tartozó, németországi központtal rendelkező hírszolgáltatást, a Ruptlyt. Ezek az orosz gyökerű médiahálózatok igen szorosan követik nyomon a franciaországi eseményeket, a RT például azt közölte, 12 újságírója sérült meg a tüntetések során, ami jóval több, mint bármely más médiaházé.
A Szputnyik és a RT előszeretettel számoltak be arról az elmúlt napokban, hogy a francia rendőrség már nem támogatja Macron elnököt, s átállnak a tüntetőkhöz. Két rendőri érdekvédelmi szervezetre hivatkoznak, amelyek a szakszervezeti választásokon együttesen négy százaléknál is kevesebbet szereztek. Az orosz gyökerű média gyakran ismételheti azokat a Pau városából származó képeket, amikor a rendőrség levette a sisakot ezzel jelezvén, hogy a tüntetőkkel szolidarizálnak. A helyi rendőrség és újságírók szerint azonban teljes álhírről volt szó, csak ideiglenesen vették le a sisakot, majd vissza is tették. Erről az állításról azonban már sem a Sputnik, sem az RT nem számolt be.
Szombaton 1929 előállítás történt és 1709-en kerültek őrizetbe - többségükben 40 év alatti, büntetlen előéletű vidéki férfiak. A gyanúsítottak nagy részét gyorsított eljárásban állítják bíróság elé, vasárnap estig 278 ember ellen indult eljárás, 494 ügyet pedig figyelmeztetéssel zártak le.
Emmanuel Macron elnök "konkrét és azonnali" intézkedéseket jelent be hétfőn Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter szerint, aki ugyanakkor kizárta, hogy a minimálbér nettó 1200 eurós összegét jövőre az infláción felüli mértékben megemelnék. Macron délelőtt fogadja a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőit, a helyi választott képviselők egyesületeinek vezetőivel, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés elnökeivel együtt.
