Ahogyan az várható volt, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) pénteki ülésén hozzájárult ahhoz, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Parlament közeléből. Az 56-os forradalom után kivégzett miniszterelnök emlékművét a Jászai Mari térre költöztetik. A Vértanúk terén az 1934-ben felavatott, majd 1945-ben lerombolt Nemzeti Vértanúk Emlékművét rekonstruálják, amely a „vörösterror” áldozatainak tiszteletére készült.
A terveket előterjesztő Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője lapunknak nem kívánt nyilatkozni. A távirati irodának elmondta, hogy a „Kossuth tér sikeres megújítása után” a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciójával a „kiemelt nemzeti emlékhely teljes területén befejeződik a kommunista szoborrombolások okozta sebek begyógyítása”.
Wachsler azt állította, hogy a Nagy Imre-emlékmű sorsával kapcsolatos aggodalmak alaptalanok, mert az alkotást méltó helyen, a Jászai Mari tér déli, lipótvárosi területrészének geometriai középpontjában tervezik felállítani. (A rendszerváltás előtt itt Marx és Engels szobra állt.)
A pénteki döntés után lehet megkezdeni a szükséges egyeztetést az alkotóval – közölte Wachsler Tamás. Az elfogadott elképzelés szerint a szökőkút helyén, bazalt utcakövekkel kialakított térinstallációval övezett területen állhat majd a Nagy Imre-szoborkompozíció.
Azt, hogy pontosan mikor távolítják el a Vértanúk teréről Nagy Imrét, egyelőre nem lehet tudni. Feltehetően a kormány később sem hozza nyilvánosságra a pontos időpontot. A Kossuth tér egyik szegletében a hajnali órákban bontották le Károlyi Mihály szobrát, a Szabadság téren pedig titokban, az éj leple alatt állították fel a német megszállási emlékművet – mindkét esetben az volt a cél, hogy elkerüljék a tiltakozókat.
Nagy Imre azzal, hogy nem tagadta meg a forradalmat, hanem vállalta a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét – közölte Orbán Viktor miniszterelnök, amikor Szávay István (az antiszemita botránya miatt nemrég lemondott jobbikos képviselő) a „moszkovita gazember, Nagy Imre hamis kultusza” ellen szólalt fel a parlamentben. Kövér László, az Országgyűlés és a KNEB elnöke is arról beszélt egy interjúban, hogy „nem szeretem Nagy Imrét, viszont tisztelem, amiért mártírhalálával megváltotta saját korábbi bűneit”.
Ha valódi a tisztelet, akkor kérdés, hogy a Fidesz miért próbálja elhalványítani Nagy Imre szerepét, és miért nem tűri meg emlékművét a Parlament környékén.
- Erődemonstráció. Így akarjuk, és kész! Nekünk fontosabb a Horthy-korszakbéli giccs, mint az 56-os mártír miniszterelnök – próbálta megfejteni a kormány motivációját lapunknak nyilatkozva Pótó János történész, a Nagy Imre Emlékház igazgatója. Hozzátette, hogy Varga Tamás szobrász kifejezetten az adott helyre, a Vértanúk terére tervezte az emlékművet.
A Nagy Imre Társaság és a Nagy Imre Alapítvány korábbi tiltakozó közleménye is hangsúlyozta, hogy a szobor a Vértanúk terén van a megfelelő helyén. A kiválasztás kiérlelt koncepció alapján történt. A Batthyány örökmécses, a Szabadság tér (ahol egykor az 1848-as forradalmárok börtönéül is szolgáló Újépület állt), Nagy Imre szobra és a Parlament annak az útvonalnak az állomásai, amely vértanúk áldozatán keresztül a képviseleti demokráciához vezetett.
A Medián nemrég a 444.hu felkérésére felmérést készített, a kutatás fókuszában öt XX. századi magyar politikus állt: Antall József, Horthy Miklós, Kádár János, Nagy Imre és Rákosi Mátyás. Kiderült, hogy Nagy Imre szerepét a megkérdezettek 60 százaléka minősítette pozitívnak. Ezzel az ő megítélése bizonyult a legkedvezőbbnek – lényegesen jobbnak, mint például Horthy Miklósé. A Fidesz számára elgondolkodtató lehet, hogy a kormánypárti szavazók körében a felmérés szerint Nagy Imre kiemelkedően magas, kétharmados népszerűségnek örvend.