Először azt hittem, Dávid Ferenc (a kiváló közgazdász és még kiválóbb szervezeti érdekképviselő) tréfálkozik, amikor mindenféle további sóhivatalokat biztat jelöltállításra a főpolgármesteri előválasztás nevű komiko-tragédiában. Alig vártam, hogy a különböző kamarillák emlegetése után jöjjenek végre a kéményseprők, a gyepmesterek és a harisnya-takácsok főpolgármester-jelölt-jelöltjei. Akkor vettem észre, hogy nem viccről van szó, amikor nem jöttek. Meg is ijedtem. Ha egy ilyen tapasztalt és ilyen képzett választó ekkora tévedésbe tud esni, akkor valóban nagy a baj.
Az ellenzéki pártok és a Dávid Ferenc által megjelölt szervezetek népszerűtlenségi együtthatója olyan kolosszálisan magas, hogy így, együtt a legjobb jelöltek azonnali hiteltelenítését automatikusan végzik el. Érdemes külön szektort nyitni az LMP-nek és Puzsér szerkesztőnek, akik nem egyszerűen hiteltelenek, nevük kezdőbetűinek puszta említése azonnal beindítja a választás-sirató asszonyok síró-nevető kórusát. Tarlós és Orbán pezsgőt bont, és rákezd a Hajmási Péter, pityke Pálra. Hogy lesz még lágy kenyér! Nekik.
És lesz. Amíg ezek a szárnyaszegett szellemi akrobaták azt hiszik, hogy egyetlen szavazatot leadunk rájuk, addig semmi esély. Mert mi volna, ha akármelyikük nyerne? Semmi. Észre se vennénk, hogy nem Tarlós tolja a banda szekerét. Tolnák ők helyette. Szándékkal, vagy kényszerből, az már édesmindegy.
Budapest autonómiája van elveszve. Nem polgármestert, tanácselnököt választhatunk. Annak meg – mindenki szerint – úgyis Tarlós a legjobb.