Nem született megállapodás a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának idei utolsó, csütörtöki egyeztetésén: a munkavállalókat képviselő szakszervezetek továbbra is ragaszkodtak a minimálbér 13, a garantált bérminimum 15 százalékos emeléséhez, a munkaadók viszont csak 5 százalékos bérfejlesztést tartottak elfogadhatónak. A patthelyzet feloldását a kormány sem segítette elő: saját álláspontot a tárgyalások alatt egyszer sem közölt, és nem jelezte azt sem, hogy esetleg előrébb hozná a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentését – mondta el a Népszavának az egyeztetések után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A jelenleg 19,5 százalékos szocho csak jövő júliustól csökken 17,5 százalékra, mégpedig azért, mert a két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében a 2 százalékpontos csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve megvalósuljon a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek pedig 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg. A kormány azonban megelőlegezhetné ezeket az adatokat, és volt is olyan várakozás, hogy a tárgyalások vége felé egyfajta aduászként elő is rántja majd ezt a kártyát, ám eddig ilyen bejelentés nem történt. Az adócsökkentés előrébb hozása ugyanakkor elősegíthette volna a munkaadói és a munkavállalói álláspontok közeledését, hiszen a munkaadók részben ebből fedezték volna a béremelések költségét.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ezzel kapcsolatban a tárgyalások november közepi kezdetekor úgy nyilatkozott lapunknak: a munkaadói oldal azzal a forgatókönyvvel számolva fogalmazta meg az 5 százalékos béremelési elképzeléseit, hogy csak 2019 júliusától csökken a szocho. Ha azonban a kormány előrébb hozná a járulékcsökkentést, felfelé mozdulhatna ez a szám.
A kormány egyébként gyakran hivatkozik is arra, hogy a szocho-csökkentésből rendelkezésre áll majd a fedezet a minimálbér-emeléshez, a csökkentés időpontját azonban úgy tűnik, mégsem kívánják előrébb hozni.
A megállapodást nehezítette a cafeteria ügye is, ezen juttatások egy jelentős részének kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés. A helyi bértárgyalások alapján most az látszik, hogy a munkaadók többsége ugyanazt a bruttó összeget tervezi adni jövőre is a dolgozóknak, így a munkavállalók nettó jövedelme az adóterhek miatt csökkenni fog. A szakszervezetek ezért sem engedtek az országos bértárgyalásokon a 13-15 százalékos bérköveteléseikből.
Megállapodás hiányában viszont - mint azt Varga Mihály múlt héten ki is jelentette – a kormány dönt majd arról, hogy milyen mértékben emelkedik jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Úgy tudjuk, erre a döntésre a jövő szerdai kormányülésen kerül majd sor.
Hogy várhatóan nagyobb léptékű béremelésről születhet kormánydöntés, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László akkor azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet. A cégeknek ugyanis most a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni.
Mint korábban megírtuk: információink szerint a Pénzügyminisztériumban 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak. Orbán Viktor ugyanis Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék.
