konferencia;mentők;egészséügy;Egészségügyért Felelős Államtitkárság;

- Az államtitkár is igazán kíváncsi, miért késnek a mentők

A magánszolgáltatóknál is szükség lenne online pénztárgépre, a mentőktől pedig jelentést kért a kiérkezési idejük romlásáról - ezekről is beszélt az egészségügyi államtitkár szerdán az IME szakfolyóirat konferenciáján.

Részletes adatokat kért Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Országos Mentőszolgálattól. A politikus arra kíváncsi, hogy pontosan hol, mely mentőállomásokon és milyen gyakran lépik túl a sürgős hívásoknál a 15 percet. Valamint, hogy voltak-e, és melyek azok az esetek, amikor a mentők késlekedése valóban veszélyeztette valaki életét. Erről Horváth Ildikó államtitkár beszélt szerdán egészséggazdászok előtt.

A politikus hozzátette az adatsort azért kérte, hogy kiderüljön hol van a probléma a mentésben, és ennek nyomán konkrét beavatkozásokkal tudjanak a kiérkezési időkön javítani. Éppúgy, ahogyan a sürgősségi ellátás átalakításával is az ellátást javítanák azzal, hogy a rendszerbe egy új elemet, az akut alapellátási egységeket integrálnák. Horváth Ildikó szerint a betegeknek csaknem a fele „feleslegesen” érkezik a sürgősségi ellátóhelyekre. Mint mondta: ennek a tömegnek is kell ellátást kapnia, csakhogy mindezt úgy szeretnék megoldani, hogy a valóban sürgős segítségre szorulók kezelését se hátráltassák. Az alapellátási egységekben reményeik szerint lesz egy olyan szakember, aki különbséget tud majd tenni a fájdalomcsillapítóval oldható fejfájás, és a súlyos agyhártyagyulladást jelző tünet között. S míg az előbbi elbocsátható egy fájdalomcsillapítóval, az utóbbi viszont kapja meg a sürgős, életmentő terápiát.

A kórházak gazdálkodásával kapcsolatban elmondta: húsz éve nem volt igazítás a finanszírozáson, és ha igazak a számok, az intézmények kiegyensúlyozott működtetéséhez 7 százaléknyi pénz hiányzik. A jövő évben a rendszert úgy kell átalakítani, hogy ez az összeg év közben, tervezetten kerüljön az intézményekhez, és ne az év végén kelljen az adósságokról egyezkedni. A pénzügyi tárca szakembereivel most ennek lehetőségeiről tárgyalnak. Megerősítette, hogy valóban van most egy 55 milliárdos keret az intézmények adósságainak a rendezésére, de ebből az összegből már valamennyit az új finanszírozási rendszer előkészítésére is költenének. Keresik, melyek azok a szervezeti változások, amelyek garantálják, hogy ha a kormány befektetne, akkor attól valóban hatékonyabb, jobb lesz a betegek ellátása.

„A cél, hogy jobb egészséget biztosítson a rendszer, tovább éljenek az emberek, most viszont az látszik, hogy nem jól adják a pénzt, mert a rendszer elégtelenül szolgáltat” - mondta Horváth Ildikó, aki szerint pedig millió lehetőség van az egészségügyön belül, amellyel javíthatók ezek a mutatók. A politikus arra biztatta hallgatóságát, legyenek aktívabbak, mondják el, írják meg, hogyan léphetnének közösen az említett célokért.

A fórumon ismét felszínre került, hogy az intézmények erőn felül kénytelenek költeni az orvosok és a szakemberek állami rendszerben tartásáért. Horváth Ildikó szerint van egy egészségpolitikai kíváncsiság ez ügyben és megpróbálják fölmérni, hogy az orvosok közül ki, hol és hány órát dolgozik. Hozzátette: szerinte ha a fodrászok, pékek képesek az online pénztárgépek használatára, az orvosok is megbirkózhatnak vele. Az intellektusuk megvan hozzá.    

A rabszolgatörvény parlamenti vitájának megismétlését követelik, és a tüntetések mellett egy népszavazás lehetősége is felmerült az MSZP és a Párbeszéd sajtótájékoztatóján. És kiderült, hogy a két párt politikusai sárga mellényben vonulnak majd.