Oktatási Hivatal;iskola;oktatásügy;

Illusztráció

- Közel hetvenezer magyar diákot érint a lecsúszás veszélye

Minden 11. magyar tanulót lemorzsolódás fenyeget, romló tanulmányi átlaguk miatt: Borsodban több mint 7300 gyerek kallódhat el már az iskolaévek alatt.

Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatait a magyar diákok lemorzsolódásáról, a számok pedig nem festenek túlzottan biztató képet:

A vizsgált évfolyamokon – ötödik és tizenkettedik osztály között – összesen 746 258 gyerek tanul Magyarországon, közülük összesen 66 121 diákot, azaz az érintett diákok csaknem 9 százalékát veszélyezteti a lemorzsolódás. Ráadásul csak az általános iskolákban 41 682 gyermek érintett – írja az adatokat bemutató 24.hu.

A romló átlagon múlikA lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalma a köznevelési törvény 2015. januári módosításával jelent meg, és a meghatározás szerint azok a diákokat takarja, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. 

A probléma megjelenése nem egyenletes a különböző magyar megyékben, illetve régiókban, hiszen amíg például Vas megyében „csak” 1341 diákot veszélyeztet a lemorzsolódás, addig Borsodban 7397 főt.

Ha a diákok összlétszámát és a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának arányát vetjük össze, akkor azt láthatjuk, hogy amíg például Csongrádban a diákok kevesebb mint hat százaléka van veszélyben, addig Nógrádban több mint 16 százalékuk.  

Érdekes kép rajzolódik ki akkor is, ha a különböző iskolatípusok szerint vizsgáljuk a lemorzsolódással fenyegetett diákok számát. Ha csak az általános iskolákat nézzük, kiderül, hogy 

az Észak-Magyarországi régióban csaknem minden ötödik gyereket lemorzsolódás fenyeget.

Ráadásul az Európai Unió egyik kiemelkedő stratégiai célja a foglalkozhatósági javítása 2020-ig, ezek az adatok pedig szoros összefüggésben állnak a potenciális munkavállalók iskolai végzettségének szintjével és a megszerzett képesítésekkel.

Az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike éppen ezért irányul az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítására. A célkitűzés értelmében az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát 10 százalék alá kell csökkenteni - írja a lap.

A vidéki polgármesterek még nem hiszik, hogy jól járnak a kormány ajándékával, keveslik a Magyar falu programra tervezett pénzt.